Érthető, hogy a választások előtt központi téma lett a minimálbérből élők sorsa, hiszen 1,1 millió emberről van szó, hangsúlyozta Dávid Ferenc közgazdász, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége volt főtitkára. Az üzleti szférában 800 ezren dolgoznak a hivatalosan legkisebb bérért, a kormányzati és önkormányzati szférában 300 ezren.
A minimálbér idén bruttó 167 400 forint, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum 219 ezer forint. (A minimálbéresek kétharmada az utóbbi summát kapja.) Ezek az emberek a legelesettebbek, a legvédtelenebbek, és alig vagy sehogy nem tudnak kiállni a saját érdekeikért. Számukra az igazi kapaszkodót a kormány, a munkaadói és a munkavállalói szövetségek között megfogalmazott bértarifa jelenti. „Ilyenkor, egy évvel a választás előtt magától értetődő, ha a szolidaritás pártján álló pártok azt mondják, nem lehet ugyanúgy adóztatni a jövedelmüket, mint a sokat keresőkét”, magyarázta Dávid.
Nem engednek a 48-ból
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter nemrég Portóban egyeztetett Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős európai bizottsági taggal a szociális kérdésekkel foglalkozó, csúcsszintű EU-tanácskozást megelőzően. A tárcavezető akkor úgy fogalmazott: Magyarország a munkaerőpiaci szabályozás és a szociális jogok számos területén más megoldást alkalmaz, mint az EU-tagállamok többsége, bár az alapelvekkel és a célokkal egyetért. Az említett területek közé tartozik a minimálbér kérdése is. Márpedig az Európai Bizottság azt szeretné, ha ezt a járandóságot az unióban mindenhol egységes algoritmus alapján számolnák ki.
„Magyarországon azonban – mondta Palkovics – 2010 óta a munkaadók és a munkavállalók megállapodásán alapul a minimálbér – és azóta 128 százalékot emelkedett. Ha az ország az uniós számításokat követte volna, ez most sokkal kevesebb lenne.” A miniszter szerint a szabályozásnak mindenképp tagállami hatáskörben kell maradnia.
Megjegyzésképpen: a bruttó minimálbér esetében valóban megáll Palkovics mondása, ám a nettó esetében a 128 százalékos emelkedés az 85 százalék, azaz a legjobban a bőségesen adóztató állam járt.
A Demokratikus Koalíció ennek ellenkezőjét tartja követendőnek. Regionális és ágazati sajátosságokat is figyelembe vevő uniós minimálbér bevezetését javasolja. Abban egyezne meg a munkaadókkal, hogy öt éven keresztül az infláció felett 3-5 százalékkal növeljék a minimálbért, hogy annak nettó összege elérje a családi létminimumot, azaz többé-kevésbé tisztességesen meg lehessen belőle élni. (Bár a KSH már nem számol létminimumértéket, a Policy Agenda megteszi helyettük, és arra jutott, hogy 2020-ban – az infláció elszabadulása – előtt egy kétgyerekes famíliának mintegy 300 ezer forintra volt szüksége.)
A Magyar Szocialista Párt is támogatja, hogy a minimálbér mértékének meghatározására közös európai szabályozás szülessen, az ő tervezetükben az adott ország átlagbérének 60 százaléka lenne az irányadó, ez egyébként az uniós elképzelés is. Az MSZP szerint emellett meg kellene határozni egy minimális értéket is, amelyet minden tagállamnak be kellene tartania. A párt továbbá javasolja azt is, hogy a legkisebb bér adómentes legyen, a munkavállalók így a bruttó fizetés 15 százalékával többet vihetnének haza.
Illetve, ennél is tovább megy: azt akarja, hogy a mindenkori minimálbér és az előző évi összes fizetés középértékéig, vagyis a mediánbérig – 2020-ban ez 321 582 forint – lévő sávban keresők pedig az adójóváírás fokozatosan csökkenő alkalmazásával 15 százaléknál alacsonyabb adót fizessenek. Az áprilisban erről benyújtott módosító javaslatban mindezt azzal indokolják a tervezetet jegyző képviselők, hogy amennyiben a minimálbér szja-mentessé válna, az érintettek havi nettója 25 110 forinttal emelkedne. Ezzel évente nettó 300 ezer forinttal több maradna a minimálbéren foglalkoztatott dolgozók zsebében. A minimálbért meghaladó összegű fizetések adóterhelése is jelentősen csökkenne, a garantált bérminimum után a mai 145 ezer forint helyett 162 ezer forintot vihetne haza a munkavállaló. Ez mintegy havi 17 ezer forintos emelkedést jelentene, éves szinten pedig nettó 200 ezer forintot.
A rendszer igazságosságának megteremtése érdekében az adójóváírás mértéke fokozatosan, egyre csökkenő módon futna ki, a mediánbér összegéig minden munkavállaló részesülne benne. E felett viszont már nem fejtené ki kedvező hatását. Mindez tehát azt eredményezné, hogy a munkavállalók fele, több mint 2 millió 300 ezer ember jobban járna a jelenleginél. A benyújtók számítása szerint a minimálbér adómentessé tétele 250-300 milliárd forintos költségvetési kiadást jelentene. Kitér a párt arra is, hogy a magyar minimálbér az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb, a Visegrádi Országok közül pedig a legkisebb. Kevesebb, mint a szlovák, a cseh vagy a lengyel legkisebb bér. Miközben a legutóbbi, éves szinten 3,67 százalékos emelésénél kétszer jobban drágultak az élelmiszerek. És ami a legdurvább: a magyar minimálbért több mint 30 százaléknyi különböző adó terheli. Ma Magyarországon 2 millióan élnek a létminimum alatt, még a dolgozó emberek közül is sokan nélkülöznek.
Össze kell csiszolódni
Dávid Ferenc szerint az ellenzéki pártok javaslatait szakmai és nem politikai alapon kell megközelíteni, és több oldalról kell vizsgálni a kérdést. Úgy véli, a minimális bér munkaerőpiaci és nem szociális kategória, teljes adómentessé tételét ezért nem tartja helyesnek. A szolidáris adórendszer gondolatával viszont egyetért, a többkulcsos adórendszer nagyobb társadalmi szolidaritást tükröz. A mai 15 százaléknál egy jelentős mértékben csökkentett, egy számjegyű személyi jövedelemadó vonatkozhatna az alacsony keresetűekre, de az nem lehet egyenlő a 0-val. Szerinte az egészségügy, az iskolák, a szociális intézmények működtetésében minden dolgozónak részt kell vállalnia.
A minimálbér szociális jegyeket is hordoz – mondta –, hiszen nem szabad elfelejteni, hogy számos juttatás igazodási alapja: a gyed, a táppénz, az álláskeresési járadék összegét is meghatározza. De bármilyen változása a többi dolgozó bérét is befolyásolja. Hiszen, ha egy 18 éves kislány kijön a kereskedelmi iskolából, akkor neki garantált bérminimumot kell fizetni – magyarázta. – Tehát nem differenciálásról vagy teljesítményösztönzésről van szó, hanem egy olyan mércéről, ami alatt nem illik és nem szabad teljes munkaidőben munkavállalót foglalkoztatni. Ám a kislány 25 éve dolgozó főnökének, a boltvezetőnek a fizetése sem maradhat így bruttó 300 ezer forint. Vagyis, ha emelkedik a minimálbér, az tolja a fölötte álló fizetéseket is. Igazából ez az a vállalkozói szempont, ami nagyon komoly megfontolást igényel. Ha egy cégnél elviszi a minimálbér növekedése a fizetésemelési keretet, akkor az igazán kvalifikáltak megfelelő javadalmazására már nem marad pénz.
Az ellenzéki pártok európai minimálbérrel összefüggő elképzelését Dávid Ferenc szerint sokan félreértik vagy félremagyarázzák. Nem arról van szó – mondta –, hogy a magyar, a bulgár, illetve a luxemburgi, holland, francia minimálbér összege egyik napról a másikra azonos szinten legyen, erre még ötéves távlatban sem gondolhatunk, hiszen jelenleg az egyik akár hétszerese a másiknak.
Az egységes minimálbér egy közös, normatív rendszert jelent. Például azt, hogy a tagállamok megállapodnak, a minimálbér legyen az adott ország mindenkori átlagkeresetének egy bizonyos százaléka. Vagy a mindenkori mediánkeresetek egy bizonyos része. De az is lehetséges, hogy egyfajta nemzeti létminimumot számolnak a tagállamok, és megállapodnak abban, hogy a kereset nem lehet kevesebb, mint az egy főre jutó létminimum. Bármilyen egyezség is születik, fontos, hogy a minimálbérnek csak a nettója lehet igazodási pont, hiszen minden ország más adórendszert alkalmaz.
Idén nem jártak jól a dolgozók
Február 1-jétől a minimálbér és a garantált bérminimum 4 százalékkal emelkedett. A bértárgyalások elhúzódásának következménye, hogy éves szinten ez valójában kevesebb, hiszen a 2021-es januári béreket a 2020-ra érvényes minimálbérszinten kapták kézhez a dolgozók. Az egy hónapos csúszás a minimálbér szintjén bruttó 6400 forint, nettó 4256 forint, garantált bérminimum esetében pedig bruttó 8400 forint, nettó 5586 forint kiesést jelentett a dolgozóknak. Dávid Ferenc szerint ez azért történhetett meg, mert hiányzik az érdemi érdekegyeztetés. Focis hasonlatot használt, azt mondta, az kellene, hogy a kormány ne focizzon, csak vezesse a mérkőzést. Ne engedje, hogy a felek rugdossák egymást, súlyos konfliktusba kerüljenek, legyen inkább jó játékvezető. Ehelyett legyengítette a két csapatot, elvette tőlük a labdát. Sokkal inkább az lenne a jó, ha erős munkaadói és munkavállalói szervezetek a kormány vezetésével évről évre időben meg tudnának állapodni. Magyarországon ma nem ez történik.
