Különös számháború kezd kibontakozni a Fudan Egyetem budapesti campusa és Diákváros által elfoglalt területekről folyó vitában a kormány, illetve az ellenzéki polgármesterek között. Palkovics László Fudan-ügyi kormánybiztosként a múlt héten egyeztetésre hívta Karácsony Gergely főpolgármestert és Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármestert, de megbeszélés helyett az ott bemutatott prezentációra kellett volna rábólintaniuk. Nem tették.
Már a nyilvánosságra hozott prezentáció felvezetése is zavarba ejtő, a folytatásban pedig elég sok a csúsztatás. Az elején kiemelik, hogy más országokban a kínai egyetemi terjeszkedéshez nem kapcsolódnak olyan „negatív visszhangok”, mint idehaza. Csakhogy a felsorolásból kiderül, hogy azok az együttműködések főleg speciális – például pénzügyi, illetve divat – kurzusokra, valamint mester- és doktori képzésekre vonatkoznak, nem egy teljes egyetem létesítésére.
A kollégiumfejlesztés az innovációs tárca állítása szerint azért indokolt, mert évente 7-8000 ezer diáknak nem jut kollégiumi hely. A kollégiumi férőhelyek közül 8500 a forgalmas bevezető főutakhoz közeli területen épülne meg a zsugorított Diákvárosban, a kínai campus számára pedig 3000 férőhely létesülne. Csakhogy az utóbbiak a magyar egyetemek diákjai számára nem lesznek nyitottak, viszont azok, akik a Fudanra járnak, borsos összeget, 56 ezer forint kollégiumi díjat fizethetnek majd. Összehasonlításul: a fővárosi egyetemi koleszok havi díjai 15 ezer forint alatt maradnak, de a 10 ezer forint körüli összeg se ritka. Még az önköltségeseknél is legfeljebb 40 ezerig kúszik fel a díj. A Fudan tandíja egyébként évi 2,3 millió forint lesz alapszakon, mesterszakon 3,3 millió.
A régi nagyvásártelepen kialakítandó közösségi tér mérete és funkciója nem változik – hajtogatja Palkovics. Csakhogy ezt közben a Fudanhoz csatolták, így nagy kérdés, hogy a magyar diákok milyen feltételek mellett használhatják majd. A pénzügyi részből ugyanis kiderül, hogy a sportlétesítményeket és a könyvtárat külsősök csak térítési díj ellenében használhatják, miközben a Fudan diákjainak az egyetemi képzéshez kapcsolódóan ingyenes. A kínai egyetem, valamint a sport- és konferencia központ felépítése a prezentáció szerint bruttó 686 milliárdba kerülhet, plusz a megvásárolandó telkek ára. A teljes üzemeltetési költség évi 50 milliárd felett van.
Számmisztikát vet be a kormány, amikor a kormányzati prezentáció rátér arra, mekkora területen is zajlanak majd a fejlesztések. A korábban 135 hektáros fejlesztési terület hirtelen 200 hektárra hízott, ám ez azért van, mert belevették az atlétikai csarnok, az edzőpályák, a ferencvárosi szabadidőpark, az új evezős központ és a csepeli közpark területét is. Palkovicsék kormányközeli médiumokban ráadásul azt kezdték sulykolni, hogy a Diákvárosnak most több hely jut, mint korábban. Mondván az első változat szerint – amikor a Fudan az északi részen épült volna fel – a kollégiumoknak csak 16,2 hektár jutott, most viszont 17,6 hektár. Ám a legújabb tervben a Diákváros szorult be az északi részre, márpedig Baranyi Krisztina szerint ez a terület nem több, mint 6-7 hektár. Arról nem is beszélve, hogy a legeslegelső tervben nem is szerepelt egyetemépítés, a legújabb koncepcióban viszont a Fudan már 22,2 hektárt tesz ki.
