Online közvetített díszünnepségen köszöntötték szerdán Oslóban a 2021-es és 2020-as Abel-díjjal kitüntetett tudósokat, köztük Lovász László matematikust, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) volt elnökét.
Lovász László Avi Wigdersonnal megosztva kapta meg 2021-ben a matematikai Nobel-díjként is emlegetett elismerést „meghatározó jelentőségű munkásságáért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén és szerepéért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”.
Az elismerést még márciusban ítélte oda a Norvég Tudományos Akadémia Lovász Lászlónak, a budapesti Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárának és az izraeli Avi Wigdersonnak, a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézete munkatársának.
A díjátadót hagyományosan az Oslói Egyetemen rendezik, ahol a díjazottak személyesen vehetik át az elismerést. Az ünnepséget fogadás, királyi audiencia és kormányzati díszvacsora szokta kísérni. Idén azonban a koronavírus-járvány miatt online rendezték meg az ünnepséget, amelyen bejátszották, ahogy a díjazottak hazájuk norvég nagykövetségein átvették az elismerést.
A díj átvételekor mondott köszönő beszédében Lovász László több mint ötvenéves szakmai pályafutására visszatekintve kiemelte: kutatásai középpontjában mindig a gráfelmélet állt, még ha olykor eltávolodott is tőle. Elmondta, hogy a gráfelméletről a középiskolában hallott először a kiváló matematikustól, Erdős Páltól. Mint fogalmazott, a gráfelmélet akkoriban nem tartozott a matematika fő sodrához, sokan lenézték, egyfajta fejtörőként vagy a matematika harmadosztályú alkalmazási területeként tekintettek rá.
Felidézte, hogy matematika szakos hallgatókként, bár abban az időben Budapesten esélyük sem volt rá, hogy számítógép közelébe kerüljenek, írniuk kellett egy programot papíron, amelyet a szakértők lyukszalagra kódoltak, majd lefuttattak a számítógépen.
Mint mondta, a körülmények ellenére sokan felismerték, hogy a számításelmélet a matematika új, mély és izgalmas területe, amely szoros kapcsolatban áll a gráfelmélettel és a diszkrét matematikával. Elindítottak a témában egy szemináriumot, amely hamarosan egy az elméleti számítógép-tudománnyal foglalkozó lelkes, fiatal kutatókból álló műhellyé nőtte ki magát.
Beszélt arról, hogy a következő évtizedekben egyre bonyolultabb kérdések fogalmazódtak meg mind a gráfelméletben, mind a számítástudományban.
– Rájöttem, hogy megoldásukhoz a klasszikus matematika módszereit kell segítségül hívni. Onnantól szinte megszállottan azon voltam, hogy hidat építsek a gráfelmélet és a matematika klasszikus területei, vagyis a topológia, a geometria, az algebra, a valószínűségszámítás és újabban a funkcionálanalízis között – mondta.
Az elmúlt néhány évtizedben a hálózattudomány alapjául is szolgáló gráfelmélet még jobban előtérbe került. A legtöbb megérteni kívánt rendszer és struktúra alapját is hálózatok, vagyis gráfok képezik.
Lovász László angol nyelvű beszédében köszönetet mondott gyerekeinek és feleségének, Vesztergombi Katalin matematikusnak és annak a szakmai közösségnek, amely a pályája során támogatta.
Az idei díjazottak mellett az eseményen ünnepelték a tavalyi kitüntetetteket, Hillél Fürstenberget, a jeruzsálemi Héber Egyetem és Grigorij Margulist, az amerikai Yale Egyetem matematikusait, akik szintén megosztva részesültek az elismerésben „a valószínűségszámítás és a csoportelmélet dinamikái, a számelmélet és a kombinatorika módszereinek úttörő használatárért”. Az ünnepségen a díjazottakat Professor Hans Munthe-Kaas, az Abel Bizottság tagja és Hans Petter Graver, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte.
A kitüntetettek tiszteletére kétnapos online eseménysorozat kezdődött, amely szerdán az Abel-díjasok előadásaival zárul.
A matematikusok Nobel-díjaként emlegetett, 2002-ben alapított Abel-díjat a norvég kormány finanszírozza, és 7,5 millió norvég korona (271 millió forint) pénzjutalommal jár. A díjazottak kiválasztása a nemzetközileg elismert matematikusból álló Abel Bizottság ajánlásán alapul.
