Bő egy év alatt bejelentett nagyvállalati fejlesztések elérik a 2 600 milliárd forintot, ami az éves hazai GDP mintegy 5,5 százaléka - derül ki a magyar kormány Brüsszelnek benyújtott Konvergencia Programjából. A Pénzügyminisztérium (PM) által publikált, a legnagyobbakat felsoroló beruházási lista első négy helyén a környezetszennyező technológiákat használó akkumulátorgyárak állnak. Az első tíz között szerepelnek autóipari beruházások, az elmúlt évek kormányzati törekvéseinek köszönhetően megjelentek a hadiipari gyárak, és felkéredzkedett a listára két élelmiszeripari beruházás is.
Amin viszont megütköznek a gazdaság szerkezetéért aggódók, hogy hiányoznak az itthon kapacitást fejlesztő cégek listájából az Európai Unió 750 milliárd eurós Európai Helyreállítási Tervében is első helyen szereplő (NextGenerationEU) digitális és a zöld beruházások. De hiányoznak a befektetők közül a NER által támogatott vállalkozások is.
A tíz legnagyobb egyedi beruházás összértéke 1233 milliárd forint, ezek adják a 2020 eleje óta bejelentett új beruházások közel felét. Hat cég köthető az autóiparhoz, közülük négy az akkumulátorgyártásban, kettő pedig az autóösszeszerelés, illetve alkatrészgyártás területén működik, vagyis nem nagyon látni, hogy az az elmúlt években a beruházásösztönző politika érdemben elfordult volna az autópartól, amelynek már eddig is túlzóan kitett volt a magyar gazdaság. A nagyberuházások közül is kiemelkedik a Dél-Koreai SK Innovation iváncsai beruházása, ahol egy 30 GWh éves kapacitású akkumulátorgyár épül egy, a megyei önkormányzat alá rendelt különleges gazdasági övezetben. Az Iváncsán megvalósuló termelőegység évente mintegy fél millió darab elektromos autó gyártásához szükséges energiatároló kapacitás előállítását teszi lehetővé. Ezzel párhuzamosan számos, főként ázsiai illetőségű akkumulátor-alkatrészbeszállító, mint a Doosan, Dongwha, Semcorp, Lotte Aluminium, Sangsin, Shenzhen Kedali vagy a Chervon Auto is bővíti tevékenységét Magyarországon, amely révén az akkumulátor-termelési lánc széles spektruma épül ki, ezzel pedig erősödik hazánk pozíciója a nagy fejlődési potenciállal rendelkező elektromobilitás terén – olvasható a Konvergencia Programban.
A kormány szerint a külföldi, multinacionális cégek hazai tőkebefektetéseiben rejlő növekedési lehetőségek kihasználását segíti, hogy Magyarország tőkevonzó képessége erősödött az elmúlt években, amit az alacsony társasági adónak, hazai infrastruktúra fejlettségének és a magyar munkaerő versenyképességének tud be a kormány. Vagyis a kormány továbbra is az alacsony adókkal és a viszonylag olcsó magyar munkaerővel operál a beruházókért folytatott versenyben, s ez lehet az egyik oka annak, hogy a magas hozzáadott értéket teremtő jövőbe mutató technológián alapuló beruházások inkább elkerülik az országot.
Mindezek eredményeképp még a koronavírus-járvány kitörése sem törte meg a kedvező folyamatokat: a 2020 eleje óta bejelentett nagyvállalati fejlesztések elérik a 2 600 milliárd forintot. Ezen beruházások révén kiépülő többletkapacitások éves szinten mintegy 8 000-13 000 milliárd forinttal emelhetik hazánk exportteljesítményét, amely a jelenlegi éves magyar árukivitel 20-34 százalékát jelenti. Mindent egybevetve az elkövetkező években csupán a fenti beruházások összességében 8-10 százalékpontos GDP többletet generálhatnak – olvasható a Konvergencia Programban.
Az elmúlt évek során a befektetői kör tekintetében is jelentős hangsúlyváltás ment végbe. Míg korábban a hazánkba érkező fejlesztéseknél elsősorban az észak-atlanti régió országai – nagyrészt Németország és az Egyesült Államok – voltak meghatározóak, addig az elmúlt években megfigyelhető a távol-keleti – elsősorban dél-koreai, kínai és japán – vállalatok térnyerése.
A kisebb volumenű – 10 milliárd forint alatti - fejlesztéseknél már jóval kedvezőbb az ágazati-technológia szórás, de még ebben a kategóriában is a külföldi cégek a meghatározóak (Lenovo, Sanofi, Univer, Aldi). Itt hazai vállalatok közül beruházóként a Wellis Zrt. emelkedik ki, amely a pandémia alatt jól tudta eladni kerti medencéit, ezért kapacitásait növelendő 8,5 milliárdos beruházásba kezdett, illetve hat milliárdos beruházást indít a Béres Gyógyszergyártó Zrt. is - az automata gyártósor felét itt a magyar adófizetők állták. Az öt milliárd forint körüli/alatti fejlesztéseknél már több magyar (élelmiszeripari) céget találunk: a Gyermelyi, a Galifood, a Tolnatej és a Kőröstej is beruház, de még ebben a kategóriában is számszerű kisebbségben vannak a külföldiekkel szemben. A Pénzügyminisztérium listája több mint száz jelenleg is folyó beruházást nevesített, ám ezek között mindössze egyetlen olyan cégek találtunk, amely köthető valamelyik NER-oligarchához. A NER milliárdosainak cégei élen járnak a közbeszerzésekben, és ezt a sajátos tőkefelhalmozást NER megmondóemberei a nemzeti tőkésosztály kialakításával magyarázzák. Ám a Pénzügyminisztérium adataiból az látható, hogy elmúlt 11 év kevés volt ahhoz, hogy a NER-tőkésosztály számottevő befektetőként jelenjen meg a magyar gazdaságban.
