E vállalkozások termékeiket és szolgáltatásaikat hét éve nem hatályos jogszabályra hivatkozva adják el, holott 2014 júniusa óta él a fogyasztók és vállalkozások közötti szerződés részletes szabályairól szóló kormányrendelet, amely az internetes vásárlást is szabályozza. Mégis gyakori, hogy megtévesztésül a régi előírásokat tüntetik fel a weblapokon.
Akit félrevezetnek, az általában nincs tisztában azzal, hogy a vásárlás kikötései hamisak. A vételtől számított indoklás nélküli elállás időtartama, valamint a már kifizetett összeg visszatérítésének határideje nyolc helyett már tizennégy munkanap. A visszajáró összeget 14 napon belül kell utalni, és nem lehet kizárólag a vételárra korlátozni, a kiszállítás költségeit is vissza kell adni. Míg az előzőekben már kevesebb a "tévesztés", újabban a jótállás valós időtartamát tüntetik fel helytelenül, holott ez január elsejétől 10 és 100 ezer forintos érték között egy, 100 ezertől 250 ezer forintig kettő, afelett pedig három év.
A tisztességtelen gyakorlat megszüntetése végett a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) közérdekű pereket indít, hogy a jövőben kevesebb ilyen esettel találkozzon a vásárló.
- Rengeteg bírósági eljárást lehetne indítani, erre azonban nincs mód, mert igen sok pénzbe kerülne - mondta Baranovszky György, a FEOSZ ügyvezető elnöke. - Tavaly kettő, idén eddig pedig egy perünk kezdődött. Folyamatosan vizsgáljuk, honnan érkezik a legtöbb panasz, hol tartják be legkevésbé a szabályokat, és alapos indok esetén jogi útra tereljük az ügyet. A perek számát meghatározza az ehhez szükséges pénz, amit az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásából állunk.
A megyei ügyészségek is indítványozhatnak bírósági eljárást a fogyasztók érdekében, és a tapasztalat az, hogy érdemes, mert ennek és a nyilvánosságnak van visszatartó ereje. A szövetség például valamennyi perét megnyerte, és ezek többsége általában közös megegyezéssel végződik. A FEOSZ ügyvezető elnöke arról is beszélt, hogy a bíróságtól a szabálytalan szerződés érvénytelenítését, a helytelen tevékenységet folytató cégek eltiltását kérték a további jogsértéstől, valamint azt, hogy kötelezzék az elmarasztalt vállalkozásokat, hogy a bíróság ítéletét tegyék ki a honlapjukra.
