Amikor nyolc évvel ezelőtt, 2013-ban megalakult Újbudán az akkor még Kulturális Tizenegy néven futó egyesület (mai nevén: Bartók Boulevard Egyesület), nem gondoltuk volna, hogy a Bartók Béla út kulturális szempontból ennyi sikert ér el – mondta Faur Zsófi, galériatulajdonos a KultPont és KözösségiTér megnyitóján csütörtök este. A sajtóban Bartók Béla Boulevard néven is ismert út Budapest egyik különleges kulturális színtere, melyen sorra követik egymást a különböző galériák, kávéházak és irodalmi találkozóhelyek. A Bartók Béla út 46. szám alatt nyílt új nonprofit helyszín pedig nemcsak a Bartók Boulevard Egyesület irodája, mondhatni „bázisa” lesz, de közösségi térként is funkcionál majd, melybe örömmel várnak képző- és előadóművészeket, akiknek megjelenési lehetőséget biztosítanak.
A történet még 2010-ben kezdődött, mikor a XI. kerület akkori polgármestere, Molnár Gyula és vezetése elhatározta, hogy ellensúlyozza az egy évvel korábban megnyílt Allee Bevásárlóközpontot, és kulturális főutcát hoz létre, amihez egy olyan rendeletet alkottak, mellyel az ide települő vállalkozások bérleti díjának jelentős részét elengedték. – Azt szerettük volna, ha a belváros „folytatódik” a Szabadság hídon – mondta a politikus, aki örült annak, hogy a Bartókra sorra költöztek a galériák, úgymint a Godot, a Faur Zsófi vagy a Próféta Galéria, és jelentek meg a kávéházak, mint a Hadik, a Kelet, később pedig a Béla vagy a Mitzi. – Az új vezetés szerencsére szintén támogatja az ügyet, és egy nemrég megnyert uniós pályázat is segíteni fogja azt – mondja Molnár Gyula.
– A Bartók fejlesztését mindenki kiemelten fontosnak tartja – mondta el a Népszava kérdésére Barabás Richárd, Újbuda jelenlegi alpolgármestere, aki szerint a projekt kapcsán a kérdés nem az, hogy folytatják-e, hanem hogy milyen módon. A politikus szerint a Bartók Béla út ráadásul több annál, mint, ami látszik belőle: a környék egy komplex ökoszisztéma, tele számos kreatív szolgáltatóipari céggel.
A sugárúton másfelől az irodalomnak és a képzőművészetnek is nagy hagyományai vannak, hiszen a Hadik Kávéházat gyakran látogatta Karinthy Frigyes és Kosztolányi Dezső, több épület felső szintjén pedig a mai napig működnek műtermek. – Sokan mondják, hogy mi vagyunk a bezzegutca, hiszen azok a tulajdonosok, vendéglátósok és üzemeltetők, akik itt dolgoznak, nem konkurenciaként tekintenek egymásra, hanem együttműködőként – mondta Faur Zsófi, hozzátéve, hogy az egyesületen belül van gasztro, művészeti és marketing csoportjuk is.
Így látja a helyzetet Balogh Endre, a KisPrésház nevű irodalmi kávézó vezetője, a Prae Kiadó igazgatója is, aki mielőtt kollégáival megnyitotta a helyet, egy évtizeden át a Bartók Béla úti kávézókban tartotta a szerkesztőségi üléseit. – Amikor lehetőségünk nyílt arra, hogy a Prae művészeti portálnak végre saját helyet béreljünk, nem volt kérdés, hogy a Bartókot választjuk – mondja a szerkesztő, aki szerint a környéken csakúgy pezseg az irodalmi élet, hiszen nincs olyan nap, amikor valamelyik kávézóban ne futna össze egy íróval vagy költővel.
– A városfejlesztést nem lehet pusztán felülről irányítani, ahhoz alulról jövő kezdeményezésekre is szükség van – mondta Jáki Mónika, a Bartók Béla Boulevard menedzsere. Az új közösségi tér szerinte ugródeszka lehet olyan fiatal művészeknek, akik a nagyobb galériákba nem férnek be, és még nem rendelkeznek mecénással.
Barabás Richárd alpolgármester a megnyitón továbbá kifejezte, hogy bár a projekt példaértékű, nem szeretné, ha az megállna ezen a ponton. A nagy álmuk ugyanis, hogy a Bartók Béla útra egy nemzetközi kulturális fesztivált is szervezzenek, melynek során a környéket lezárnák a Móricz Zsigmond körtértől a Szabadság térig. – Szeretném, ha a Bartók nemcsak a mi ügyünk lenne, hanem egy példa, amelyre külföldön is hivatkoznak.
Infó:
KultPont és KözösségiTér
Budapest XI. kerület, Bartók Béla út 46.
