– Az amerikai filmeseket sokkal inkább a pénz mozgatja, mint a magyarokat – mesél alapmotivációkról Róna Krisztina, nem csoda, hogy az Egyesült Államokban a filmgyárak elsődleges szempontja mégiscsak az, hogy a piacon (értsd: a mozitermekben és streamingcsatornákon) hogyan bizonyít a film. A szigorú költségvetéssel dolgozó hollywoodi cégeknél így fontos szempont, hogy a tengerentúlon melyik országban – és ott milyen költségarányos helyszínen – érdemes forgatni. – A Korda Filmstúdióban dolgozó szakemberek a rendezők számos kívánságát tudják teljesíteni – magyarázza a cégvezető. Csak egy példa: a négyszáz köbméteres medencében akár látványos víz alatti jelenetet is lehet forgatni.
És nem kell ahhoz Amerikából jönni, hogy kiderüljön, mit tud egy filmstúdió. A Korda Filmpark élménytúráin átélhetik a résztvevők, miképp zajlik egy filmes forgatás. Ezeken az eseményeken minden látogató kap egy-egy konkrét filmes munkakört, majd a fiktív rendező, gyártásvezető, asszisztens – és a stáb többi tagja – eljátssza azokat a szituációkat, melyek során egy film eljut a tervezéstől a tényleges forgatásig. A játékban előfordulnak rendhagyó szituációk is, kiderülhet például, hogy a forgatásra nem tud eljönni egy színésznő, esetleg elfogyott a műhó vagy beázott a díszlet. – „A túráink elég valós helyzeteket járnak körül, szóval ennél közelebb senki nem kerülhet egy forgatáshoz, hacsak nem megy el statisztának.”
Nem csak az adókedvezmény
– Sokan hivatkoznak arra, hogy az amerikai cégek csak azért jönnek Magyarországra, mert a nettó költségek harminc százalékát vissza lehet téríteni – mondja Róna Krisztina, hozzátéve, hogy az ország kedvező földrajzi helyzete szintén előnyt jelent. Ahogy Budapest épített környezete is, mely alkalmas arra, hogy a múlt század elejétől napjainkig bármilyen korú és stílusú várossá alakuljon. – Budapest az utóbbi évtizedekben volt már Berlin, Moszkva és Buenos Aires – idézi vissza a főváros metamorfózisait Róna, kiemelve, a fizikai előnyök mellett szintén lényeges, hogy hazánkban nagyszámú filmes szakember dolgozik, akik nemcsak magasan képzettek, de jól beszélnek angolul. A külföldi produkciókon a stábok jelentős része ezért magyar filmesekből áll, kezdve a gyártásvezetőtől a hangmérnökig.
– A Korda Filmpark élménytúráin is sokan meglepődnek azon, hogy mennyiféle szakember dolgozik a filmkészítés világában – mondja Róna, hozzátéve, hogy a Korda Stúdió a 2007-es megalakulása óta számos magyar céggel szerződött le, amelyek hollywoodi produkcióknak és Netflix-sorozatoknak biztosították a megfelelő körülményeket. „Volt már olyan eset, amikor egyszerre bérelték ki mind a hét stúdiónkat.”
A helyszín másik előnye, hogy jelentős zöldterülettel rendelkezik, így azon lehet külső díszletet építeni, míg a külföldi rendezők körében szintén sikert arat a New York-i, a középkori és a reneszánsz díszletváros, utóbbiban olyan filmek forogtak, mint a Borgiák, Az utolsó királyság (The Last Kingdom), a Rómeó és Júlia 2019-es filmváltozata és az Emerald City című széria. – A stúdiók előnye, hogy bennük gyakorlatilag bármit fel lehet építeni, átalakítani vagy újrafesteni, legfeljebb egyes részeket vagy a hátteret számítógépes úton pótolják ki – mondja Róna Krisztina.
Ötszáz főt mozgatni
A forgatási helyszín kiválasztását úgy kell elképzelnünk, mint amikor egy fiatal pár esküvői helyszínt keres. Addig mennek, amíg nem találják meg a legjobbat. A kritériumoknak pedig olykor nehéz eleget tenni, hiszen hiába tetszik meg a filmkészítőknek egy épület, ha olyan keskeny előtte az utca, hogy se kamerakocsi, se az operatőr nem tud kellően mozogni. A helyszín kiválasztása mellett persze a stáb mérete is gondot okozhat, hiszen ha egy szuperprodukcióhoz ötszáz főt kell mozgatni, ahhoz transzferbuszokra van szükség, nem beszélve arról, hogy a forgatási helyszíneken egy külön személyzetet kell biztosítani a takarítóktól, a ruhatárosoktól és a sminkesektől kezdve a cateringszemélyzetén át a mentősig. „Mellettük a háttérmunkások is nagy málhával érkeznek, lóg rajtuk a rádió, a belépőkártyák és kulcsok, az egyik kezük az ásványvízzel, a másik a kávéval van összenőve.”
A filmezésbe persze számos tényező beleszólhat, például az időjárás. Ha ugyanis a díszletre leszáll a köd, azt utómunkálattal sem lehet eltüntetni, és szintén problémát jelent, ha egy téli jelenet rögzítésénél felmelegszik az idő, és a felvételen már nem látszik a színészek lehelete. Szerencsére azonban nem mindig a természet nyer. – Nem okoz gondot azonban, ha elhúzódik a forgatás, és már besötétedett, ilyenkor óriási lámpákkal úgy bevilágítják a helyet, mintha déli tizenkettő lenne – mondja a cégvezető.
Exkluzív helyszínek
Mi a helyzet akkor, ha a külföldi stáb egy jelenethez egy igazi történelmi épületet, mondjuk egy múzeumot akar kibérelni? A múltban erre is volt példa, hiszen forgattak már a Magyar Nemzeti Galériában, a Magyar Televízió volt székházában és a Szépművészeti Múzeumban is. Utóbbi esetekben is az úgynevezett location manager, vagyis a forgatási helyszíneket felkutató szakember vizsgálja meg a helyszínt, és dönti el, hogy az megfelel-e a pénzügyi és forgatási szempontoknak. – Az állami fenntartású intézmények is engedélyezik, hogy a filmesek kibéreljék a helyszíneket, nincsen erre vonatkozóan semmilyen korlát, az Emberi Erőforrások Minisztériuma sem korlátozza azokat – magyarázza Aranyos Sándor, Junior Prima Primissima-díjas muzeológus, a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművészeti Múzeum munkatársa. Mielőtt azonban egy múzeum vezetősége megegyezik egy filmes céggel, tárgyalniuk kell, hogy a forgatási szempontok összeegyeztethetők-e az intézmény életével, hiszen annak elsődleges funkciója, hogy ellássa a kulturális feladatait.
– Egészen más kibérelni egy stúdiót vagy egy külső helyszínt, mint egy kulturális intézményt, ahol például kötött nyitvatartási időben dolgoznak az emberek – mondja Aranyos Sándor. Ha megállapodtak a felek, további kérdés, hogy a forgatás ideje alatt a vendégek látogathatják-e a kiállítótereket, a filmezés közben pedig szintén kérdéses, hogy a múzeum egyes tárgyait – akár egy nagy méretű festményt vagy egy bútort – elmozdítsanak-e, vagy újabb berendezési tárgyakat helyezzenek-e el az enteriőrben. A legfontosabb szempont azonban mindig a műtárgyak védelme.
– A Szépművészeti Múzeum azonban önmagában is történelmi atmoszférát kölcsönöz egy filmnek, elég csak az Europa Nostra Díjjal elismert felújítását említeni, vagy a Hősök terét, mely 2002-ben a világörökség részévé vált – mondja Aranyos, kitérve arra, hogy az intézmény belterét tekintve még az észak-olaszországi főuri udvarokat is felidézheti a Reneszánsz csarnok árkádjai alatti kútjaival. – Hiába divat manapság a filmezésben számítógépes effekteket használni, a szakemberek mégiscsak az eredeti helyszíneket szeretik.
