labdarúgás;szuperliga;

- Nincs vége a Szuperliga-háborúnak

A Barcelona, a Real Madrid és a Juventus kitart a tervezett elit labdarúgó-bajnokság elképzelése mellett, a többiek kiszállnak a projektből.

Bár a jelek szerint egyelőre nem indul el az európai élcsapatok részvételével megálmodott labdarúgó Szuperliga, a tizenkét alapító klub (Arsenal, Atlético Madrid, Barcelona, Chelsea, Internazionale, Juventus, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Milan, Real Madrid, Tottenham) két pártra szakadt és egyre több jel utal arra, hogy nem lesz elkerülhető a jogi út a vitás kérdések rendezésére.

Florentino Perez, a Real Madrid elnöke két és fél héttel ezelőtt az As című lapnak azt mondta, hogy az alapítók 23 évre szóló együttműködési megállapodást kötöttek egymással a Szuperliga megrendezésére. A Der Spiegel című német hetilap kiderítette, hogy a 167 oldalas szerződés szerint több száz millió euró kártérítést kell fizetnie annak, aki korábban ki akar szállni a sorozatból.

Lapunk megkeresett pár Szuperliga-alapítót, arra voltunk kíváncsiak, hogy az óriási politikai és szurkolói felháborodás változtatott-e a klubok hozzáállásán, illetve mekkora visszatartó ereje van számukra a tulajdonosok által aláírt szerződésnek. 

„A Manchester United semmilyen körülmények között nem vesz részt az európai Szuperligában – írta a Népszavának a szigetországi klub sajtóosztálya. - A szurkolóink, a kormány és támogatóink is egyértelműen jelezték, hogy nem értenek egyet ezzel a sorozattal, amit mi elfogadunk és tudomásul veszünk. Arra fordítjuk az energiáinkat, hogy a sportág többi szereplőjével közösen megoldást találjunk azokra a problémákra, amik ezt a helyzetet előidézték.”

A manchesteriek ezen kívül elküldték Joel Glazer klubtulajdonos nyílt levelét, amit a csapat szurkolóinak írt.

„Az elmúlt időszakban láthattuk, mekkora érzelmeket képes kiváltani a futball, és, hogy szurkolóink mennyire kötődnek ehhez a fantasztikus klubhoz. Drukkereink elég egyértelműen jelezték, mi a véleményük a Szuperligáról és nekünk kötelességünk meghallani ezt a jelzést. Mély sebet okozott a szurkolóink lelkében a Szuperliga terve, mindent megteszek azért, hogy sikerüljön helyre állítani a bizalmat. Fenntartjuk azt a véleményünket, hogy változásokra van szükség az európai klubfutball felépítésében, de azt is be kell látnunk, a problémákat nem a Szuperliga oldja meg. A miénk a világ legfantasztikusabb klubja és elnézést kérünk azért a felfordulásért, amit a tervezett Szuperligával okoztunk” – írta a tulajdonos.

A manchesteri drukkerek nemcsak a közösségi médiában tiltakoztak és az utcán tüntettek a Szuperliga ellen, hanem behatoltak a csapat hazai meccseinek helyszínére, az Old Trafforfdra és május 2-án megakadályozták a Liverpool elleni bajnoki találkozó megrendezését. (A meccset csütörtökön pótolják.)

Az Atlético Madrid azt írta a Népszavának, hogy a klub nem kíván reagálni a Real elnökének interjújára és fenyegetésére. Ezen kívül annyit válaszolt, hogy a hivatalos honlapon megjelent közlemény tükrözi az egyesület hivatalos álláspontját.  

„Az Atlético Madrid elnöksége a Szuperliga körül kialakult helyzet elemzése után úgy döntött, hogy visszalép a sorozattól, amelynek terve óriási felháborodást váltott ki szurkolóink körében – olvasható a fővárosiak hivatalos honlapján. - A klub körüli béke számunkra a legfontosabb. Csatlakoztunk a Szuperligához, mert jó kezdeményezésnek tűnt, de be kellett látnunk, hogy tévedtünk.”

Az alapító tagok közül a Barcelona, a Juventus és a Real Madrid változatlanul kitart a Szuperliga terve mellett. A torinóiakat az olasz futballszövetség azzal fenyegette meg, hogy kizárja őket a következő szezonban a hazai bajnokságból, az európai szövetség (UEFA) pedig azt helyezte kilátásba, hogy a kontinentális kupaporondról kitiltja a Szuperligában szerepelni szándékozókat.  

Nem akarnak egyenlő osztozkodástA legerősebb csapatok és az UEFA között évek óta zajlik a vita a Bajnokok Ligája bevételeinek elosztásáról. Az UEFA a szolidaritási elv alapján a televíziós közvetítési jogdíjak több százmillió eurós összegéből minden csoportkörbe jutó klubnak ugyanannyit utal. A Szuperliga alapítói úgy vélik, ez nem igazságos, azt szeretnék elérni, hogy a televíziós közvetítések nézettségi adatai alapján osszák el az UEFA-hoz érkező bevételeket. Az élklubok azt gondolják, az általuk megkeresett pénzből kapnak a gyengébb csapatok is és ezen kívánnak változtatni. Az UEFA-nak és elnökének a jelenlegi rendszer fenntartása az érdeke, ha ugyanis az élcsapatok akarata érvényesülne, akkor a többi tagország nem támogatná az európai szövetség vezetőinek újraválasztását. Ezért az UEFA olyan kompromisszumokat próbál kötni – a legjobb bajnokságok negyedik helyezettjei is automatikusan tagjai a csoportkörnek, folyamatosan csökkenti a gyengébb csapatok feljutási esélyeit a BL főtáblájára –, amelyekkel még nem veszít szavazatokat és az elitklubok is elégedettek. A Szuperliga terve megmutatta, hogy a nagycsapatok többet akarnak annál, amit az UEFA nyújt nekik. 

Több generáció felnőtt azóta, hogy jegyezhető futball zajlott volna Magyarországon, egész korosztályok vannak, amelyek számára már korántsem klasszisok képezik a kapaszkodót.