kormány;Pfizer;COVID-19;orosz vakcina;AstraZeneca;kínai vakcina;

- Blöfftáblázattal próbálta megtámasztani Gulyás Gergelyt a kormány

A kormány közölt egy adatsort arról, hogy a különböző oltóanyagok beadása után hányan betegedtek meg, de ez a vakcinák képességeinek összehasonlítására nem alkalmas.

Az oltások eredményességét bemutató táblázattal örvendeztette meg a kormány vasárnap a Facebook oldalára látogatókat. Vakcinánként azt mutatták be, hogy Magyarországon a kétszer Covid ellen oltottak közül hányan betegedtek illetve haltak meg. Az 1,4 millió kétszer oltott közül összesen 5714-en fertőződtek meg és 273-an vesztették életüket. (A vakcinánkénti adatokat lásd a mellékelt táblázatban). 

A közlés érdeme, hogy tudjuk végre, mire alapozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón elhangzott állítását, miszerint „a kínai Sinopharm jobb, mint a Pfizer, de a Szputnyik a legjobb.” Pozitívum, hogy a kormány publikált adatot, amelyekből az tűnik ki, hogy az oltottak ritkán betegszenek meg és halnak meg, azaz oltani hasznos. (Míg a vizsgálati időszakban mintegy 4,5 százalék esélye volt arra egy magyarnak, hogy megbetegedjen a koronavírus miatt, addig az oltottak között ez a kockázat csak mintegy 0,4 százalék volt.)

Mindezekkel szemben a közlésnek erős fogyatékossága, hogy ez az adatsor a vakcinák képességeinek összehasonlítására nem alkalmas. Így azt sem lehet leszűrni belőle, amit Gulyás miniszter eredményként összefoglalt - ezt egyébként Karikó Katalin is jelezte Facebook-posztjában. Az összehasonlítás fő korlátját az adja, hogy a vizsgált vakcinákat különböző időszakokban és erősen eltérő kockázati csoportokba tartozó embereken alkalmazták. (Lásd keretes írásunkat)

Fogyatékossága a táblázatnak, hogy nem tudni, hogyan álltak elő az adatok, azaz nem tekinthető tudományosan megalapozott közlésnek. A harmadik hiányossága, hogy aligha nyugtatja meg azokat, akik a Sinopharm vakcinával kapcsolatban felvetődött aggályok miatt személyes sorsukért aggódnak. A kínai vakcinánál eredetileg is az keltett bizonytalanságot, hogy a gyári adatközlés nyitva hagyta azt a kérdést, hogy időseknél elég jól működik-e az oltás.

Az elmúlt napokban sokan végeztettek tesztet, hogy kiderüljön, megfelelő számú antitest képződött-e szervezetükben az oltás után, ám sokaknál ez nem nyert megerősítést. Mivel pontosabb védettség-vizsgálat tömegesen nem elérhető, számukra az lenne a megnyugtató, ha látnák, hogy a nagyon idősek körében sem produkál lényegesen több, súlyos, végzetes kimenetelű esetet a Sinopharm. (Lehetséges, hogy ez így van, de ezekből az adatokból ez nem derülhet ki megnyugtatóan.) 

Különböző vakcinák eltérő célcsoportokNem egyenlő pályán indultak Magyarországon a kormány által összehasonlításra kínált vakcinák. Míg például a Pfizert a nyolcvan feletti, sok egyéb, súlyos betegséggel élők és a fokozott kockázatnak kitett egészségügyi dolgozók kapták, addig a SputnyikV vakcinát eleve nem adhatták krónikus betegeknek. De ugyanígy erősen eltért az az idő is, ami alatt a második oltás után az egyes vakcinák hatását megfigyelhették. Az ECDC adatai szerint a Sinopharm-mal április 18-ig bezárólag oltottak 99,1 százaléka négy héten belül kapta meg a második dózist, a SputnyikV-nél ugyanez 90,7 százalék, sőt ott a beoltottak 84,4 százaléka az utolsó két hétben kapta meg a második adagot. A Pfizernél viszont a beoltottak mindössze 26,27 százaléka kapta az utolsó négy hétben a vakcinát. Vagyis a túlnyomó többség esetében több mint egy hónapos adatok vannak. ROSTOVÁNYI ANDRÁS
"Tudománytalan propaganda"Tipikus példája annak, hogy miért nem szabad így adatot közölni – mondta lapunknak egy szakértő, aki tudománytalan propagandának nevezte az oltásokról közreadott kormányzati adatsort. Hozzátette: elég csak a Pfizer oltásáról nyilvánosságra hozott izraeli tapasztalatokat elolvasni. Ott például az oltás nullára csökkentette a halálozást. A New England Journal of Medicine-ben publikált tanulmány szerint - amelynek keretében első alkalommal mérték fel egy koronavírus elleni vakcina hatását nem laboratóriumi körülmények között - a Pfizer védőoltása minden vizsgált életkorban 94 százalékkal csökkentette a tüneti és a súlyos Covid-19 megbetegedéseket, valamint elfojtotta az országban december vége óta kirívóan gyorsan terjedő brit variánst is. D. A.

Az orvosbéremelések mellett a szuperkórház építését is uniós forrásból finanszírozná az Orbán-kormány. De ahhoz nagyon fel kellene pörgetni a beruházást.