A Fidesz hat évvel ezelőtt jelentette be a budapesti szuperkórház-építési tervét. A megvalósítás eddig meglehetősen vontatottan haladt. Bedros J. Róbert miniszterelnöki megbízott 2019 januárjában ugyan néhány hónapon belüli alapkőletételt ígért, de ez azóta se történt meg. Bedros aztán az idén már azt mondta, hogy jövő tavasszal kezdenek és 2026-ra elkészül a kórház. Nem véletlenül gyorsítanának. Pénz áll a házhoz. Az Unió által a koronavírus-járvány káros hatásainak csökkentésére létrehozott helyreállítási alap. Ebből azonban csak olyan projekteket lehet finanszírozni, amelyeket 2026-ig be lehet fejezni. Az Orbán-kormány új növekedési pályákat kijelölő, gazdaságélénkítő, kreatív fejlesztések helyett több régóta futó, de nem haladó tervét próbálja eladni Brüsszelben. Ezek közé tartozik a szuperkórház terve is. Erre 260 milliárdot költenének a keretből. A teljes költséget 300 milliárd forintra becsülik.
A kabinet által összeállított helyreállítási és ellenállóképességi tervezetében az egészségügyi intézkedések átfogó céljaként „egy modern, a XXI. század kihívásaira reagálni képes, hatékony ellátórendszer működtetését” határozza meg „különböző ellátási szinteket érintő fejlesztésekkel”. Az „elérhető egészségnyereség maximalizálását” a háziorvosok szerepének megerősítésével, az orvosok béremelésével, a hálapénz kivezetésével, az egészségügyi dolgozók lakhatási feltételeinek javításával és a Dél-budai Centrumkórház megépítésével érnék el.
A kormány az itthoni kommunikációval – miszerint minden a legnagyobb rendben, a kórházak bírják a nyomást – szemben a tervezetben azzal érvelnek a szuperkórház megépítése mellett, hogy „a koronavírus-járvány felhívta a figyelmet a hazai egészségügyi ellátórendszer működésében rejlő hibákra, ugyanakkor a fejlesztés lehetőségeire is”. Az új centrumkórház az ellátórendszer megfelelő kiszolgálóképességének biztosítását szolgálná. Ráadásként segítené a zöld és digitális átállást, a fenntartható közlekedést, szolgálná a kutatást és innovációt, sőt kissé nehezen követhető logikával az iskolák digitális infrastruktúráját is. Ezenfelül alkalmas lenne az egészségügyi dolgozók hiányának kezelésére. Nehéz megérteni, hogy egy új kórháztól hogyan terem hirtelen több orvos, szakdolgozó.
A kormány érvelése szerint a fővárosban az elmúlt harminc évben nem építettek új kórházat, ezért van szükség az új 1200 ágyas, 1,2 millió lakos ellátását biztosító intézményre. A szuperkórház elvileg nemcsak az 1,7 millió lakosú Budapestet látja majd el, hanem a nyugat- és közép-magyarországi régió öt megyéjéből is fogad betegeket. (Vélhetőleg a fővárosnak csak meghatározott részeit.)
A helyszín a békemeneteken buzgón masírozó, Orbán Viktorral szotyizgató Tamás Lászlótól 4,4 milliárd forintért megvett, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a XI. kerületi önkormányzat által ingyen átadott 7 hektáron lett kijelölve. A telkek az autópálya mellett vannak, a mocsaras terület közmű nélküli, egyelőre semmiféle közösségi kapcsolattal nem rendelkezik.
Módosult ugyanakkor a szuperkórház megvalósítására 2018-ban létrehozott DBC Dél-budai Centrum Projekt Beruházó és Ingatlanfejlesztő Zrt. szerepe. Az igazgatóság elnöke ugyan továbbra is Bedros J. Róbert és a testületnek továbbra is tagja Kocsisné Márkus Szilvia, Kocsis Máté fideszes frakcióvezető felesége, de a megvalósítást a 720 millió forintos vagyonnal alapított cég helyett a kormány a Beruházási Ügynökségre bízta, míg a közlekedési tervezést a Budapest Fejlesztési Központra (BFK).
A Brüsszelnek készült tervezet szerint a projekt fizikai megvalósítása 2022 első negyedévétől 2026 első negyedévéig tart. Ehhez azonban nagyon fel kell pörgetni az eseményeket. A rekordösszegű, 8,25 milliárdos tervezői szerződést még a DBC Zrt. írta alá az M-Teampannon építészirodával. A 223 ezer négyzetméteres épületkomplexum engedélyezési tervei gyakorlatilag elkészültek – válaszolta a Népszava kérdésére a DBC Zrt. Hamarosan be is adják az építési engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz. (A szuperkórház kérelmét nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügyként az a fővárosi kormányhivatal bírálja el, amelyik például a Ludovika Campus és a Liget projekt ügyében is eljárt.)
Az építési engedély birtokában rendelik meg a generáltervezőtől a kiviteli terveket, amelyek a kivitelezés gyorsított megkezdése érdekében két szakaszban készülnek el. Első szakaszban a munkagödör- és mélyépítési kiviteli tervek, majd a a létesítmény magasépítési munkálataihoz tartozó dokumentáció. A kiviteli tervek elkészítésére a generáltervezőnek egy év áll rendelkezésére. A mélyépítési kivitelező kiválasztásával jövő tavasszal sor kerülhet az alapkőletételre, azt követően pedig megkezdődhet az építkezés. Így a kivitelezői tendert is – legalább – két részre bontják. A mélyépítésre vonatkozó kivitelezési tendert a jelenlegi ütemezés szerint idén augusztusban írja ki a beruházási ügynökségként működő BMSK Zrt. Az alapkőletételt jövő tavaszra, vélhetőleg a választások elé időzítve tervezik. A Népszava azon kérdésére, hogy még a kivitelezés megkezdése előtt terveznek-e valamiféle egyeztetést a környéken élőkkel,, a DBC Zrt. azt válaszolta, hogy „a hozzájuk érkező lakossági megkereséseket minden esetben megválaszolják, de átfogó egyeztetésre egyelőre nem merült fel igény”.
Ám ahhoz, hogy a kórház megnyithasson jelentősen bővíteni kell az elérését biztosító közlekedési hálózatot. A DBC úgy tudja, hogy a BFK hamarosan eredményt hirdet a Dél-budai Centrumkórház közúti megközelítésének tervezésére indított közbeszerzési eljárásban. Ezzel kapcsolatban a DBC megjegyzi, hogy mára egyértelműen beigazolódott, hogy a korábban javaslatként felmerült alternatív helyszínek alkalmatlanok, részben az elhelyezkedésük, részben pedig a megvalósítás feltételei miatt. (Az FKT által megrendelt jelentés szerint mindkét helyszín alkalmas.) A DBC szerint a Dobogó különösen közlekedés szempontból ideális helyszín. A 24 órás sürgősségi ügyeletből, illetve az 1,2 millió ember ellátásából fakadó környezeti terhelést szerintük nem szabad a város sűrűn lakott, belső részeire „ráengedni”. A közlekedési hálózat bővítésénél fontos szempont, hogy a lehető legtöbb közlekedési móddal – így például kerékpárral is – el lehessen jutni az intézményhez – tették hozzá a Népszavának küldött válaszukban. (Jelenleg a belvárosból cirka 1 óra kijutni a Lapu utcáig közösségi járművel.) Korábban az Origóban Bedros J. Róbert részleteket is közölt: a Dobogó út mintegy 400 méter hosszú szakasza négysávosra bővül a Lapu utca és a Balatoni út között, létrejön egy új „különszintű" csomópont az M1–M7 autópálya, a Budaörsi út, a Gazdagréti út, a Lapu utca és a Dobogó út kereszteződésében.
