A kormány legfrissebb tervezete kivenné a fővárosi önkormányzat kezéből a Budapesten építhető épületek magasságának szabályozását. A főváros így többé nem szabhatná meg, hogy hova és milyen magas épületek épülhetnek Budapesten – aggódott Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke, Balogh Samu pénteki Facebook-bejegyzésében.
Mint arra a várostervező felhívta a figyelmet az elmúlt hónapokban több olyan kormányzati terv is napvilágot látott, amely csorbítanák az önkormányzatok jogköreit a városfejlesztés területén. Mint arról korábban a Népszava beszámolt, az Orbán-kabinet korábbi ígéreteit megszegve úgy terjesztette a parlament elé az önkormányzatok építésügyi jogköreit is érintő salátatörvényt, hogy előtte nem egyeztetett senkivel. A városvezetés leginkább attól tartott, hogy az új építési szabályozási rendben elvész a főváros kerületek feletti irányító szerepe, így Budapest nem fejlődhet tovább egységes városként, helyette 23 kisváros verseng majd egymással. A törvényjavaslatból nem derült ki egyértelműen, miként szűkítené kormány a szabályozási jogköröket, de azt már akkor sem tartotta jó jelnek Erő Zoltán, Budapest főépítésze, hogy a jogszabály eleve eltörölné a főváros jogát a beépítési sűrűség és az épületek párkánymagasságának maghatározására.
A kormány nem sokkal később úgy határozott, hogy rozsdaövezeti bizottságokat hoz létre, amelyek az önkormányzatok helyett lennének jogosultak dönteni a kormány által rozsdaövezetnek minősített területek beépítéséről. Mint arra Balogh Samu most felhívta a figyelmet, a bizottságba csak kormányzati embereket jelölt a kabinet, így az érintett önkormányzatoknak nem lesz majd beleszólásuk abba, hogy milyen épületek épülhetnek a saját területükön.
A legújabb tervezet a kabinetfőnök szerint arra szolgál, hogy a fővárosi önkormányzat többet ne határozhassa meg, milyen magas épületek épülhessenek Budapesten. Ha ez megvalósul, a főváros vezetése többé nem akadályozhatja meg a MOL toronyhoz hasonló monstrumok építését. Pedig – jegyezte meg Balogh Samu – a MOL torony magassága már most is sokkoló a város több pontjáról nézve.
„Ez most nekem valamiért nem tetszik. Szeretem, ha valami fair, és ez most nem volt az.” –mondta a Fidesz-kormánnyal korántsem ellenséges Tarlós István még főpolgármesterként a kopaszi-gáti beruházásról szóló szavazás végén 2016-ban. A fideszes többségű Fővárosi Közgyűlés ekkor adta áldását a Budapest településszerkezeti tervének módosítására, amellyel lehetővé tették, hogy a Mol 120 méteres felhőkarcolót építsen székházként a Rákóczi híd pesti oldalán. A fővárosi engedékenység önmagában kevés lett volna, hiszen a hatályos országos szabályozás értelmében a 65 méternél magasabb építményekre külön engedélyt kellett kérni, de ezzel együtt sem húzhattak volna fel 90 méteresnél magasabb épületet Budapesten. Lázár János akkor még kancelláriaminiszterként kijelentette: a Mol-székház „tájseb” lesz Budapest látképében. A Miniszterelnökséget akkor már Gulyás Gergely vezette, aki egyszerre jelentette be a felhőkarcoló-építési tilalmat és azt, hogy a Mol mégis megépítheti a felhőkarcolóját a Kopaszi-gátnál. A kormány persze meghagyta magának azt a kiskaput, hogy kivételes eljárásban később is engedélyezheti felhőkarcoló építését.
