Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapította meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből Kis Anna meteorológus. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa kutatásáról a Másfélfok.hu-n számolt be.
Ahogy az egész északi féltekén, Magyarországon az 1971–1980 között átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt, ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk, azaz kb. 50 nappal lett hosszabb a nyár – írta a szakember.
Kis Anna és munkatársai az évszakok kezdetét és végét a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkora tették, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette.
A tél esetében, amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt, kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tehető a kezdet, amely az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971–1980-ban.
A meteorológus szerint legnagyobb mértékben az ősz időtartama csökkent: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben ez már kevesebb, mint 85 napra korlátozódott.
Kis Anna szerint a változás trendszerű: a nyár évtizedről évtizedre előbb kezdődik, a vége pedig egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe is. Az elmúlt tíz évben a hőmérsékleti adatok alapján már szeptember 17-ét lehetett a nyár utolsó napjának tartani, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben még egyértelműen augusztusban ért véget ez az évszak.
Az 1952–2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak, ennek következtében az átmeneti évszakok hossza rövidült. A nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra növekedett), a tél, a tavasz és az ősz pedig rendre 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.
Fél évig tartó nyarak jöhetnek
Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet – hívta fel a figyelmet a szakember. 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatók, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük két hónappal – írta.
Az átlaghőmérséklet növekedése és az évszakok időtartamának megváltozása ellenére az időjárás változékonysága nem múlt el. „Minden évszakban előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák – az éghajlatváltozás következtében pedig valószínűsíthetően ezen szélsőségek gyakoribbá válására számíthatunk. Ugyanakkor az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amit megszoktunk és természetesnek veszünk” – írta Kis Anna.
Ennek következtében sérülhet az ökológiai rendszer szerkezete, a szakember szerint a változásoknak különösen kitettek a növények, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés, fagykárt szenvedhetnek. Az enyhébb telek miatt a nyugalmi időszak rövidül, ami a terméshozam csökkenését, esetleges minőségi romlását vonhatja maga után.
Megváltozhat az állatok életciklusa is az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek, ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket.
A meteorológus szerint az általános melegedés és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik, például az olyan szúnyogokét, amelyek könnyedén terjeszthetnek eddig akár Magyarországon ismeretlen, egzotikus vírusokat.
A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az Egyesült Államokban az erdőtüzek gyakoriságának növekedését figyelték meg összefüggésben a korábbi tavaszkezdettel – olvasható a cikkben.
