Kedden tárgyalja az országgyűlés gazdasági bizottság az állami vagyonkezeléséről szóló 2019-es kormányzati beszámolót, amit várhatóan csont nélkül elfogad a fideszes többségű testület. A bizottság előtt fekvő anyag szerint 2018 végén a nemzeti vagyon körébe tartozó eszközök értéke vagyis praktikusan az állami vagyon értéke 10 380 milliárd forint volt, egy évvel később pedig már 10 371 milliárd forint. A csökkenés nem vészes alig pár milliárd forint, ám Mager Andrea tárca nélküli miniszter előterjesztésből az is kiderül, hogy az állam befektetett pénzügyi eszközei 1200 milliárd forintról 737 milliárdra olvadtak 2019-ben. A 240 oldalas anyag egy lábjegyzetéből kiderül, hogy vagyoncsökkenés oka nem más, mint a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány és a Budapesti Corvinus Egyetemnek juttatott ingyenes vagyonátadás. Igaz, azt még a lábjegyzet sem említi, hogy ezzel az akcióval több száz milliárdnyi Mol és Richter részvény került ki az állami szervek fennhatósága alól. Könyvvitelileg az átadott vagyonnak jelentős részét átvezették egy másik sorra – a vagyonkezelésben lévő eszközök közzé, így a mérlegben nem olyan látványos a vagyonvesztés, mint valójában. Ugyanis azzal, hogy a kormány elajándékozta a Mol és a Richter részvényeket, gyakorlatilag a tulajdonjogról és annak osztalékiról is lemondott.
A gazdasági bizottság elé kerülő jelentés itt véget ért, ugyanis a 2020. évi vagyonpolitikai beszámolót még el sem készítette a vagyonkezelést felügyelő tárca nélküli miniszter, pedig az azóta eltelt időszakban további számottevő vagyonvesztést szenvedett el a magyar állam a kormány döntései miatt. 2020-ban tovább folytatódott az állami részvények ajándékozása, ezek következtében az elmúlt két évben a kormány az állami kézben lévő mintegy 25-25 százaléknyi Mol és Richter részvényekből 20-20 százalékot ajándékozott el a már említett Budapesti Corvinus Egyetemet működtető Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak, illetve a magát „tehetséggondozó műhelyként” definiáló Mathias Corvinus Collegium nevű alapítványának, amelyek közös ismérve, hogy a kuratóriumaikban többségben vannak a Fidesz delegáltjai, így a jövőben az állami vagyonnal kapcsolatos döntésekbe sem a parlament, sem a kormány nem tud beleszólni, hanem azokról a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban döntenek. Az ügylet piaci értéke mintegy 700 milliárd forint volt. Így az állam részesedése mind a Molban, mind a Richterben 5-5 százalékéra csökkent, ám ez sem tartott sokáig. Jelenleg tárgyalja a parlament a Mol maradék 5,2 százaléknyi részesedésnek (piaci értéken) mintegy száz milliárd forintnyi részvénycsomag elajándékozását a most létrehozandó Mol – Új Európa fantázianevű alapítvány számára, így piaci értéken két év alatt mintegy 800 milliárd forintnyi részvényvagyontól szabadította meg a kormány az MNV-t, s ezen keresztül az adófizetőket.
További vagyonvesztéssel jár parlament előtt fekvő tucatnyi törvényjavaslat, amely főleg egyetemek frissen létrehozandó alapítványaiba adna több száz milliárdos ingatlanvagyont.
Pedig az MNV-nek a vagyonkezelési alapelvek, és az állami vagyonról szóló törvény szerint is az állami vagyont gyarapítania kellene. Az elmúlt hónapokban bekövetkezett privatizáció egyedül az 1995-ös magánosításokkal vethető össze, amikor is a Horn-kormány több közüzemi szolgáltatót értékesített, igaz akkor több száz milliárd forintnyi bevételre tett szert a magyar állam, amit jelentős részben az államadósság csökkentésére fordított. A mostani privatizációval azonban a kormány nem könnyíti meg jövőbeni kormányok helyzetét, hisz mind a Corvinus Egyetem, mind a parlament előtt levő tervezetek alapján létrehozandó tucatnyi egyetemi alapítvány a jövőben is megkapja a költségvetési támogatást, vagyis nem csökkennek a büdzsé terhei.
