109 civil szervezet közös nyilatkozatban szólítja fel a MOL olajcéget, hogy álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától – közölte a Greenpeace Magyarország.
A közlemény szerint a közös kiállásának az ad aktualitást, hogy a MOL engedélykérelmet nyújtott be szénhidrogén-kút fúrására az Őrségi Nemzeti Park területén. A tervezett beruházás a nemzeti park védett természeti területén, Natura 2000-es területen, a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületén történne, a civilek szerint ezzel az olajipari vállalat szembe megy az Alaptörvényben rögzítettekkel. Egy új szénhidrogén-kitermelő helyszín nyitása súlyosbítaná a klíma- és ökológiai válságot is, amely tovább rontaná Magyarország jövő nemzedékeinek életfeltételeit.
A klíma- és ökológiai válság jelenlegi súlyos helyzetében már nem lenne szabad engedélyezni új, fosszilis energiahordozó lelőhelyek megnyitását. Elemzések szerint a már feltárt földgáz- és kőolajkészletek kitermelése és felhasználása is veszélyezteti a másfél fokos felmelegedési korlátot, azaz a Párizsi Klímamegállapodást. A biológiai sokféleség, a minket is fenntartó élő rendszerek összeomlásának közvetlen veszélye megköveteli, hogy az egyre kevesebb, még természetes területünket megőrizzük – írták.
„Abszurd és felelőtlen a MOLtól, hogy a klíma- és ökológiai válság közepén egy nemzeti park területén akar új szénhidrogén-kitermelő helyet nyitni. A környezet és az éghajlat további pusztítása helyett a MOLnak a megújulókra való áttérésben kellene élen járnia” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.
„Egy szénhidrogén-kitermelő beruházás egyaránt veszélyezteti az éghajlati biztonságot és az ökológiai értékeket. Ezt maga a beruházó MOL által megrendelt előzetes vizsgálati dokumentáció is beismeri és leírja, hogy a tervezett tevékenységnek a zaj-, fény- és porszennyezéstől kezdve, a megnövekvő forgalmon keresztül, egészen a madarak költőhelyének megzavarásáig terjedő veszélyeztető hatásai lennének. Nemzeti parkjainkat azért hoztuk létre, hogy a magyar tájat és benne természeti kincseinket hosszú távon megőrizzük. Minden, ezt a célt veszélyeztető gazdasági tevékenységet itt el kell kerülni” – tette hozzá Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége társelnöke.
A közös állásfoglaláshoz csatlakozó szervezetek azt várják:
a MOL azonnali hatállyal álljon el az Őrségi Nemzeti Park védett természeti területére tervezett beruházásától;
a Vas Megyei Kormányhivatal a fentiekben megfogalmazott természetvédelmi és klímavédelmi szempontok értelmében utasítsa el az engedélykérelmet, amennyiben a MOL nem vonja vissza a beruházási szándékát;
az országgyűlés az Alaptörvénnyel összhangban alkosson törvényt, amely megtiltja nemzeti parki védett természeti területen a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozó új bányászati kutatás és kitermelés megkezdését.
A nyilatkozatot aláírta többek között a Jane Goodall Intézet, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a WWF Magyarország is.
Mint megírtuk, a számos állatnak és védett növénynek helyet adó történelmi tájegység lakóit sokkolta, hogy a magyar olajipari cég a település közvetlen közelében tervez próbafúrásokat abban reménykedve, hogy kitermelésre alkalmas földgázt talál. A közelben lakók tiltakozó petíciót indítottak, mert úgy vélik, semmilyen bányászati tevékenységnek nincs „semmi keresnivalója” a fokozottan védett területen.
„Az Őrségben már az 50-es évek óta jelen vagyunk szénhidrogén-kitermeléssel” – mondta a Népszavának a MOL szóvivője. Bakos Piroska szerint a területen folytatott kutatásra koncessziójuk van, amit 2017-ben az állam írt ki. Mint mondta, az, hogy a terület fokozottan védett, nem kategorikus tiltást jelent, hanem fokozott figyelmet, óvatosságot követel. A fúrás csak az év meghatározott szakaszában engedélyezett, többek között a fészkelő madarak költésének védelmében. Bakos Piroska szerint nemcsak konzultálni fognak a helyiekkel, de a lakóhelyektől távolabb eső alternatív helyszíneket is keresnek a kutatófúrásra.
