Negyven festményen keresztül mutatja be Fehér László életművét a Pintér Galéria Nagyítás című kiállítása, melynek anyagát Victor Menshikoff orosz műgyűjtő kollekciójának darabjai adják. Noha a Kossuth-díjas alkotó munkái a hetvenes évektől napjainkig számos korszakon ívelnek át, közös bennük a nagyítás motívuma. Ezt a gondolatot fogalmazta meg Bellák Gábor művészettörténész, aki a tárlat online megnyitóján a művész egyedi látásmódjáról beszélt. Fehér képein ugyanis alig szerepel pár motívum, melyekre azonban a művész élesen ráközelít, így mutatva fel a világ olyan tényezőit, melyeket a hétköznapok során figyelmen kívül hagynánk. – Nagy levegője van az ő képeinek, miközben minden egyszerű, minden világos, és minden elgondolkoztatóan szép – mondta Bellák.
– Engem egy festő karrierjének mindig a kezdete érdekel – mondja Victor Menshikoff gyűjtő, aki fontosnak tartotta, hogy a tárlaton Fehér több korszakát is bemutassa a hetvenes évektől a jelenig. A műgyűjtő a festővel először 1988-ban találkozott egy budapesti kiállításán, ahol rögtön megragadták a képei. Ettől fogva rendszeres gyűjtője lett, Fehér képeit pedig több alkalommal kiállította hazánkban és külföldön is, de még albumot is kiadott a kollekcióról. Menshikoffot az alkotásokban az ragadta meg, hogy azok nemcsak mesteri technikával készültek, de egyszerűségükben filozófiai gondolatokat adnak át, és mély benyomást keltenek a nézőben. – Ha egy csoportos kiállításon szerepel Fehér egyik képe, azt rögtön kiszúrom – mondja a gyűjtő, kiemelve, hogy míg egyes festők a részletgazdag ábrázolásban hisznek, addig Fehér pár vonallal képes megszólítani a befogadót.
– A képeimen azért használok csak pár motívumot, hogy tisztán fejezhessem ki, amit mondani szeretnék – vallja Fehér László. A festő a nyolcvanas évektől ezért is mond le a kezdeti hiperrealista ábrázolásról, és fordul tudatosan a nagyobb festői gesztusok felé. Az elnagyolt, gyakran végtelenített terekben és a hatalmas épületek mellett így alakjai elveszetten állnak, mellyel Fehér az ember létezésben való kiszolgáltatottságát jeleníti meg. – 1981-ben egy svájci utazáson volt szerencsém látni Matisse, Picasso és Chagall képeit, melyek erőteljes festői dimenziói megérintettek – emlékszik vissza Fehér, aki hazatérve úgy érezte egy szabadabb festészet irányába kell elindulnia. A fordulatot az 1985-ös év hozta el, amikor megfestette anyját és nagyanyját, ahogy a kezükben tartják a gyermek festőt egy erdős háttér előtt – a végeredménnyel azonban Fehér elégedetlen volt, ezért egy ronggyal kitörölte az alakokat, melyeknek a körvonala ott maradt a vásznon. – A figurák üres helyét átjárta a fény, és átjárta az erdő – mondja Fehér, aki ettől a pillanattól kezdve jött rá, hogy a körvonalakkal megrajzolt figurákkal érzékletesen lehet jelezni az emberi lét múlandóságát. A jelen kiállításon erre az egyik legjobb példa a Barlang előtt című kép 1986-ból, melyen egy öltönyös férfi, akár egy szellemalak jelenik meg a szikla üregében.
Aztán Fehér 1988-ban megfestette a Balkon című képét, amely egy egész ciklust indított el. A festményen egy nő támaszkodik egy korlátnak egy sötét épület tetején, mögötte pedig a messzi, sárga égbolt terül el. – Amint kész lettem a képpel, éreztem, hogy valami eldőlt, megtaláltam egy új kifejezési formát – mondja Fehér, akinek az ezután születő sárga-fekete képei nemzetközi sikert arattak a Velencei Biennálén 1990-ben.
Az ezredforduló után Fehér alanyait egyre „közelebb” hozta a képeken. A nagyméretű portrékon ismerősök, barátok, családtagok és az utca embere is megjelent, sőt a művész olykor magát is megfestette. A képeken már nemcsak az elveszettség érzése jelent meg, de egy mély és személyes ábrázolásmód is, melyre a tárlaton a 2007-es Lány kutyával című kép nyújt példát.
Aztán 2018-ban Fehér László a hatvanötödik születésnapján a Fészek Művészklubban nyílt kiállításán mutatta be a legújabb korszakának rózsaszín képeit, melyeken az alakok a szürke és a fehér árnyalataiban jelentek meg. Az általa emléknyomatoknak elnevezett ciklus képein az álomszerű ábrázolással az alkotót nem a nosztalgia vezérelte, hanem, hogy kifejezze az emberi létezés megfoghatatlan voltát. A jelen tárlaton ezeket a képeket már nem láthatjuk, ősszel azonban Fehér a pécsi Nick Galériában állítja ki a legfrissebb, nagyméretű munkáit. – Remélem, addigra már a vírushelyzet is jócskán enyhül, szeretném, ha a megnyitómon végre találkozhatnék az ismerősökkel – mondja a művész.
Infó:
Pintér Galéria és Aukciósház
Budapest V. kerület, Falk Miksa u. 10.
A megnyitó videója: facebook.com/pinteraukcio1
A kiállítás a hatályos járványügyi intézkedések függvényében 2021. április 16-ig látogatható a galéria nyitvatartási idejében.
