A következő néhány nap azonban még nem erről, hanem a sikertörténetnek számító és egyelőre gőzerővel haladó oltási programról szólnak. E sorok írásakor már 29,3 millió karba szúrták be legalább az első dózist. A nagyszabású akció április elejétől várhatóan lelassul, részben ellátási okokból, részben azért, mert most telik le a tömeges vakcináció keretében január közepe táján először beoltottak tizenkettedik hete, amikorra hozzá kell jutniuk emlékeztető adagjukhoz. A kormány továbbra is szilárdan tartja magát ígéretéhez, hogy július végéig a teljes felnőtt lakosságnak, azaz 53 millió embernek felajánlja az oltás lehetőségét.
A legfrissebb hírek az Egyesült Királyság és az Európai Unió között az immunizációs kampány miatt kipattant feszültség enyhítésének szándékára utaltak. A The Sunday Times információi szerint London 3,7 millió adag Covid-védőoltást készül felajánlani Írországnak. Ez lenne az első alkalom, hogy az Egyesült Királyság vakcinát exportálna az Unió egyik országába - igaz, az egység megbontásával egyben provokálná Brüsszelt. A felajánlás nem önzetlen és Dublin előnybe helyezése sem véletlen. London attól tart, hogy a karanténszabályok és az utazási korlátozások enyhítésével a határon átkelő írek a pandémia harmadik hullámát válthatják ki az északírek megfertőzésével.
Az írek utáni első kedvezményezettek a fejlődő országok, köztük Afganisztán, Haiti, Szomália, Etiópia lehetnek, ám a kabinetiroda már azon is dolgozik, hogy a későbbi oltóanyag felesleggel más EU-tagországokat is megsegít, többek között Franciaországot és Németországot, így kerülve el a társadalmi elégedetlenséget politikai célokra kisajátító szélsőséges pártok előretörését ezekben az államokban.
Boris Johnson kormányfő szombaton ismét bizakodásának adott hangot, hogy Nagy-Britannia az ütemtervet követve "visszatérhet abba az életformába, amit szeret". Viszont, mint elismerte, "a keserű tapasztalatok nyomán" fél, hogy az országot bármikor "csak három hét választja el egy európai fertőzési kiugrás begyűrűzésétől".
A vesztegzár lazítása már hétfőn megkezdődik azzal, hogy két háztartás legfeljebb hat tagja találkozhat szabadtéri helyszínen, akár egy privát kertben. A kocsmák, vendéglők, szállodák belső tereinek május 17-i újranyitása előtt kell határozni a közvéleményt az elmúlt napokban felkavaró oltási útlevelekről. Johnson múlt szerdán vetette fel, hogy a kocsmatulajdonosok azokra korlátozhatnák a belépést, akik fizikai vagy digitális bizonyítékkal tudják igazolni a beoltottságukat. Michael Gove, a kabinetiroda miniszteri rangú vezetője dolgozik a szórakoztató- és vendéglátóipar széles skálájára vonatkozó koncepción. A britek jelentős része azonban egyelőre inkább a terv árnyoldalait látja. Például megvalósíthatatlannak tűnik, hogy az általában fiatal kocsmai alkalmazottak megkapnák oltásukat a következő másfél hónapban, így ők hátrányos helyzetbe kerülnének a vendégekhez képest. Sir Ed Davey, a Liberális Demokraták vezetője "mélységesen illiberálisnak" nevezte, hogy "üzleti vállalkozásuknak joguk legyen önkényesen kitenni egyes fogyasztók szűrét". Az országszerte 211 pubot üzemeltető Shepherd Neame lánc vezérigazgatója sajtónyilatkozatában egy meglehetősen valószerű jelenetet vázolt fel: "Képzeljük el azt a családot, amelyik először találkozik a válság kitörése óta. A nagypapa otthon hagyta vakcina igazolványát. Az anyuka terhes, a gyerekek túl fiatalok ahhoz, hogy már be legyenek oltva. Ki fogja a bejáratnál meghozni a döntést?". Az oltási papírt várhatóan friss negatív vírusteszt, vagy antitest-próba is kiválthatja.
A BBC Stephen Reicher szociálpszichológussal készített interjút, aki nemzetközi tapasztalatokra hivatkozva "kontraproduktívnak" nevezte az oltási útlevelet, mert abban egyesek a rettegett állami kontrollt és diszkriminációt vélik felfedezni. 2004-ben, amikor a Tony Blair vezette munkáspárti kormány a személyi igazolványt akarta bevezetni, azt éppen a szabadelvű "BoJo" ellenezte a legszenvedélyesebben.
