Péntektől újabb drágulással szembesülhetnek az autósok a hazai üzemanyag-töltőállomásokon: a benzin árát ezúttal 4, a gázolajét pedig 2 forinttal emelik. A Holtankoljak.hu számításai szerint így a benzinért 435, a gázolajért pedig 440 forintot kérhetnek a kutakon átlagosan. Az árösszehasonlító oldal adatbázisa szerint egyébként az M3 Gelej, észak-déli megjelölésű, mezőkeresztesi Shell-kúton már tegnap 486,9 forintért mérték mindkét termék literjét, ami a felmérésben szereplő több mint 1200 állomás közül a legtöbb.
A Népszava kimutatása szerint a két ár egyaránt hét és fél éves csúcs: utoljára 2013 szeptemberében szerepeltek ennél magasabb tarifák a totemoszlopokon.
Az előző gazdasági válság időszakát amúgy is sűrű árrekord-döntések jellemezték. A hazai átlag-tarifák 2012 elején tetőztek: a benzinért akkortájt 451, a gázolajért pedig 453,5 forintot is elkértek. Ettől a mostani áremeléssel már csak 13,5-14 forintra állunk. És a mostani ütemben haladva ez akár néhány hét alatt is megdőlhetne: tavaly november közepe óta körülbelül 80 forinttal, vagyis mintegy ötödével nőttek a tarifák.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint egyelőre mégsem kell tartani az új csúcsdöntéstől. Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője az év eleje óta 34 százalékot ugró nyersolajár rövid távú megnyugvására számít. Bár szerinte az év második felében a koronajárvány remélt visszaszorításának hatásaként nem marad el a világszintű keresletrobbanás, ezt mostanra a vevők nagyjából beárazták.
Számos tényező erősíti az áremelkedést. Az Oroszországgal kiegészült Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC+) a jelek szerint fegyelmezetten tartja a kitermelés mesterséges visszafogását: a lehetséges, napi 33 millió hordónál most összesen 7,7 millióval kevesebbet hoznak a felszínre. A közúti közlekedés olajigénye az év végére elérheti a járvány előtti szintet. Kérdés, a napi százmillió hordós világkereslet átlag 7-8 százalékát adó, a Covid-19 miatt padlót fogó repülés mennyire talál magára. A kínai, indiai kereslet egyre erőteljesebb. Ráadásul szerinte hosszú távon a világszintű környezetvédelmi átállás is óriási nyersanyagigényt támaszt. Ezt az ipar - jobb híján - a hagyományos termékek, így kőolaj, fémek és más ásványok segítségével igyekszik majd kielégíteni. Az olajkínálatot egyszersmind visszafogják a világpiaci árak letörésében az elmúlt évek során oroszlánrészt vállaló, egyesült államokbeli palaolaj-kitermeléshez kapcsolódó gazdasági ellentmondások. Bár az olajáremelkedés elvben kedvez az iparágnak, évtizedes felfutásukat pénzelő bankjaik egyre szűkmarkúbbak és immár a hozamot követelik, ami nehezíti új kutak nyitását. De a Biden-kormányzat szigorúbb környezetvédelmi követelményei is növelhetik a költségeket. Pletser Tamás szerint az Európában irányadó, Brent típusú nyersolaj hordónkénti ára rövid távon nem kerül 80 dollár fölé. Ez még a hazai kutakon is eredményezhet néhány forintos emelkedést, de szerinte az árrekord az első fél évben még nem dől meg.
A III.-IV. negyedév ellenben szerinte világszintű keresletrobbanást hozhat. Igaz, az emiatt még magasabbra emelkedő nyersolajárak próbára tehetik Oroszország és az OPEC együttműködését, tekintve, hogy előbbiek nem támogatják az amerikai palaolajosokat ösztönző árszintet. Hosszabb távon tehát - legalábbis a hazai kutakon - Pletser Tamás már folyamatos árcsúcsdöntésekre számít.
Azt, hogy míg 2012-ben 120 dollár körüli hordónkénti olajár mellett tetőztek a hazai üzemanyagárak, addig most már 70 dollár környékén is csúcsközelben járunk, az Erste szakértője elsősorban a forint dollárhoz viszonyított gyengülésével magyarázta. (Kétségtelen: míg 2012 elején egy dollár mintegy 230 forintot ért, addig a szint ma már 309-en áll.) Ráadásul jelen körülmények között nem is látja a tartós és jelentős forinterősödés lehetőségét. Ezt segíthetné egy kamatemelés, ami azonban tovább emelné az államadósságot. A költségvetési lyukak betömésének kézenfekvő eszközeként kerülhet szóba például az üzemanyagokat terhelő, uniós összevetésben kifejezetten alacsony jövedéki adó lehetséges emelése. De a nemzetközi környezetvédelmi követelmények szigorodása is áremelő hatású. Ezek a többletköltségek a világ összes finomítóját terhelik, ami szintén áremelő hatású. Szerinte önmagukban a magas árak nem vetik vissza a keresletet, legfeljebb az esetleges rekorddöntések fejthetnek ki egy fajta lélektani hatást.
Hagyományosan a hazai üzemanyag-igényeket inkább a vevők - akár magánszemélyek, akár cégek - anyagi helyzete határozta meg. És szerinte ebben a koronavírus komoly érvágást hozott. Sok magánautóst sújt a járvány miatt kialakult, félig-meddig nyilvános munkanélküliség is - vélekedett Pletser Tamás.
