Decemberben négy hölgy is ismerősnek jelölt a Facebookon. Lenge öltözetű, igen csinos huszonéves lányok. Azt hittem, prostituáltak, és mert nem ismerem, nem is jelöltem vissza őket. Viszont mind a négyen felhívták a figyelmemet egy netes helyre. Így bukkantam egy párkereső oldalra. A regisztráció során csak a kötelező minimumot töltöttem fel: nickname, életkor, város, ahol lakom. Semmilyen szexuális tartalmat, célt, vágyat nem fogalmaztam meg, fényképet sem töltöttem fel vérszegény profilomba.
Az első nap hatvan üzenetet kaptam. Kinek-kinek megjelent a profilja, fényképpel és bemutatkozással, persze valódi név nélkül, szintén becenévvel. Meg egy-egy rövid, kifejezetten nekem írt levéllel. Hat hét alatt közel kétezer hasonló üzenet érkezett. Ezek kb. kilencven százalékát kitöröltem, anélkül, hogy kinyitottam volna. Ám így is igen sok üzenetet olvastam el. Azok közül, akik megkerestek, a legfiatalabb 18, a legidősebb nyolcvanéves. A leginkább hiányzó korosztály a harmincasoké. Talán mert ők azok, akik már megházasodtak és még nem váltak el, akik szülnek és kisgyermeket nevelnek. Meglepett, hogy legalább huszonöt 18-25 éves lány is hozzám fordult. Meglehet, egy elfelejtette megnézni, hány éves vagyok (amúgy 63). Netán kettő. De mind? Divatba jöttek az idősebb urak? Mintha megjelent volna egy új mentalitás: a huszonéves lány, aki (szexuálisan) tanulni akar, de ebből a célból nem kortársaival ismerkedik.
Érdekes a fotó és a nyelvezet. Ha akad is kivétel, a huszonévesek illedelmesebbek, visszafogottabbak. A harminc, de főleg a negyven felettiek szinte tobzódnak az obszcén kifejezések használatában. Fényképeiken pucér mellek vagy popsik, kinek melyik a szebb. Vagy éppen közelkép a..., hm, az ágyékukról. A szeretkezés szó mintha be lenne tiltva, senki sem használja. A szerelmeskedést is csak egyvalaki. A leggyakoribb szexuális tartalmú fogalom a dugás. De akadnak, igen szép számmal, ennél trágárabb szavak, illetve pornográf fordulatok. A hozzám forduló nők legfeljebb egyötöde keres romantikát, tartós párkapcsolatot, igazi társat. A többség alkalmi vagy állandó szexuális partnerségben utazik. Jelentkeztek, persze, nem kevesen, elvált, özvegy vagy hajadon hölgyek. De mintha több lett volna a férjes asszony vagy élettársi kapcsolatban élő. Többen kifejezetten jelezték, eszük ágában sincs elhagyni társukat, de egy plusz partnerre, szeretőre vágynak. Egy nő csoportszex orgiára invitált. Egy fiatal lány láncszex partit szervez, vagyis azt szeretné, ha legalább négy férfi sorba állna és végigmenne rajta. Négy vagy öt 19-26 éves lány keresett meg, hogy vegyem el a szüzességüket. Egy ötvenéves nő is megkeresett, hogy vegyem el a szüzességét. Egy asszony elmondta, férje derékon alul lebénult, tolókocsiban ül. Arra kért, szeretkezzünk a férje előtt. Tucatnyi nő jelezte, azért keres partnert, hogy bosszút álljon a férjén vagy élettársán, barátján, aki elhagyta vagy megcsalta. Kifejezetten a bosszú kifejezést használták, nem lehet félreértés. Sokan távkapcsolat miatt panaszkodtak. A férj vagy társ külföldön. Megelégelték a magányosságot, hiányzik a férfi, az ölelés. Egyszer olvastam valahol, minden hatodik magyar felnőtt szexuális sivatagban él, azaz eltelik egy év az életében úgy, hogy egyszer sem élt nemi életet. Nos, ilyen panaszkodók is szép számmal kerestek. Féltucat ajánlatot kaptam hármas szexre. Többnyire két nő venne be harmadiknak. De kétszer a két pasi, egy nő változathoz invitáltak. Az egyik esetben épp egy házaspár. Akadt, aki azt ajánlotta, megveri, majd harapdálja, végül kinyalja a fenekemet. Volt pár domina vagy szadista, ám ennél sokkal több a kicsit vagy nagyon mazochista, erőszakot igénylő nő.
A kb. kétezer üzenet nem jelent kétezer nőt, „csak” mondjuk, ezerötszázat. Mert sokan másodszor, harmadszor is írnak. Nem értik, miért nem válaszoltam, csalódottak, frusztráltak, megsértődnek. Sejtelmük sincs arról, hogy az ismerkedő oldal valószínűleg nyomasztóan nőtöbbségű – máskülönben hogyan is lehetne, hogy egy idős urat pár hét alatt ennyien szólítanak meg? Hajlok az alapelvre, hogy minden levélre válaszolni illik. Ám ha akarnék, és ingyen lenne, sem tudnék ennyi üzenetre felelni - elolvasni sem tudom mindet.
Van azonban ennek az egész ismerkedő oldalnak egy sajátossága, egy mélyen emberi oldala is. Ezek a nők esendők és valószínűtlenül őszinték. Az inkognitó védelmében (ne felejtsük, választott nickname-mel szerepelnek) olyasmit mondanak el egy vadidegennek az életükről, amit legkedvesebb kollégájuknak vagy a testvérüknek aligha. Szexuális kiéhezettségüket, sértettségüket a hűtlen vagy elhidegült férjtől, elégedetlenségüket a közönyös, szexuálisan kulturálatlan vagy fantáziátlan társsal szemben. Ha nem éppen fojtogató magányosságukat.
És e sorok írója? Hülye értelmiségi. Ahelyett, hogy végigkefélné a felajánlkozókat, ír róluk egy újságcikket.
