A választási bizottság adatai szerint a részvételi arány 15 óráig 32,43 százalékos volt. Ez valamivel magasabb, mint másfél évvel ezelőtt, amikor délután háromig a szavazásra jogosultak 29,28 százaléka járult az urnák elé – adta hírül a magyar állami hírügynökség.
A 120 parlamenti helyért huszonnyolc párt és koalíció – hét albán és 21 nemzeti kisebbségi lista – versenyzett, a választási listákon több mint ezer név szerepelt.
Az előrehozott választásra azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság decemberben érvénytelennek nyilvánította a koszovói kormány tavaly júniusi megalakulását. A testület kimondta, hogy a kormányt nem az alkotmánnyal összhangban választották meg, mert Efrem Arifi roma kisebbségi képviselő szavazata – amely nélkül nem alakulhatott volna meg a kormány – érvénytelen volt. A politikust ugyanis 2018-ban 15 hónap börtönre ítélték, mert egy civil szervezeten keresztül 26 ezer eurót sikkasztott el. Az alkotmánybíróság azt állapította meg, hogy Efrem Arifi jogellenesen vett részt a parlamenti szavazáson, mert a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait az, akit három éven belül jogerősen bűnösnek mondtak ki büntetőperben.
A korábbi felmérések szerint a legtöbb szavazatra a baloldali, nacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) számíthat, és körülbelül 50 helyet szerezhet a 120 tagú törvényhozásban. A második helyen 23 mandátummal a korábban Hashim Thaci volt államfő és Kadri Veseli egykori házelnök, most pedig Enver Hoxhaj volt külügyminiszter által vezetett Koszovói Demokrata Párt (PDK) végezhet, míg 20 parlamenti hely juthat az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetségnek (LDK), és 7-8 mandátumot kaphat a Ramush Haradinaj egykori kormányfő által vezetett Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK). A kisebbségeknek továbbra is húsz garantált hely jut a pristinai parlamentben, tíz a szerb kisebbségnek, tíz pedig a többi kisebbségnek.
Az előzetes eredmények éjfél körül várhatók, a választási bizottság pedig várhatóan csütörtökig közli a végleges eredményeket.
Az exit poll szerint az Önrendelkezésre a választópolgárok 41,8 százaléka szavazott, ami 52 helyre lesz elég a 120 tagú pristinai törvényhozásban.
A második helyen a Hashim Thaci államfő nevével fémjelzett Koszovói Demokrata Párt (PDK) végzett a voksok 16,5 százalékával, ami húsz mandátumot jelent. A harmadik az Isa Mustafa volt miniszterelnök vezette Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) lett 15,2 százalékkal (19 mandátum), őket pedig Ramush Haradinaj volt kormányfő Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) nevű pártja és koalíciós partnerei követik 7,2 százalékkal (9 mandátum). A nemzeti kisebbségeknek 20 garantált hely jut a parlamentben.
Mivel korábban Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnök-jelöltje kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván szövetségre lépni a PDK-val, a Belgrád által támogatott szerbeket pedig eleve kizárta mint koalíciós partnereket, és korábbi, alig 50 napos kormányfősége idején kiábrándult a többi albán pártból, akár az is előfordulhat, hogy a többi kisebbséggel lép koalícióra, amivel megszerezheti a parlamenti többséget.