A jó hangulathoz minden adott volt, népszerű dalok, kiváló kvalitásokkal rendelkező zenészek – Balogh Roland gitár, Balogh Zoltán zongora, Horváth Pluto József – basszusgitár, Bordás József dob – és ének, mégis maradhatott hiányérzetünk az est végére. Tóth Vera közvetlen felvezető szövegeivel és személyes megjegyzéseivel igyekezett a járványt megelőző időszakból ismerős koncertélményt megmozgatni a nézőkben, de mintha a képernyő vagy az elmúlt hónapok távolságtartásának tapasztalatai útját állták volna a közeledésnek, és a koncert inkább könnyed hétfő esti zenehallgatássá alakult.
A Budapest Jazz Club élő közvetítésén keresztül a nappalinkban hangzottak fel A boldogság és én, Te csak szelíden ringasd el, Mindig az a perc, Mennyit ér egy nő, Hamu és gyémánt, Én leszek, és az Új élet kezdődött veled című dalok, ám mire igazán melengetővé váltak volna az első percekben némileg meglepően ható jazzre hangolt dallamok, a műsor véget is ért, megannyi kérdést hagyva maga mögött. Kellett volna még néhány slágernyi idő a teljességhez? Jobb lett volna, ha nem a kanapén vagy a konyhában ér minket a koncert, hanem a színpad előtt? Esetleg a csaknem egy évnyi virtuális programok után továbbra is a valós találkozás hiánya akadályozta az előadók és a közönség összekapcsolódását, a mindkét oldalon felszabaduló energiákat? Épp a kedvenceink hiányoztak a repertoárból? Vagy talán valóban lehetetlennek tűnő vállalkozás visszaadni azt a sokunknak ismerős bizsergést, ami nem is annyira Cserháti Zsuzsa dalaiban, mint az azokon át tükröződő, különös jelenlétében rejlik?
Infó:
Finucci Brothers Quartet feat Tóth Vera: Cserháti Zsuzsa jazzre hangolva
Budapest Jazz Club
február 8.
