Senkit sem hagyunk az út szélén, hangzott el tíz évvel ezelőtt Orbán Viktor elhíresült kijelentése. A miniszterelnök akkor a lakáshitelesekkel kapcsolatosan fogalmazott, ám azóta kiderült, állítása legalább annyira vonatkozik a kormánypártok politikai és gazdasági holdudvarára. Ennek ékes bizonyítéka, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon a polgármesteri posztjukat elvesztő Fidesz-KDNP-s településvezetőknek sem engedte el a kezét a hatalom.
A megyei jogú városok közül tízben nyert ellenzéki jelölt tavalyelőtt októberben, ezek közül Salgótarjánban, Szegeden, Hódmezővásárhelyen korábban sem a kormánypártok adták a polgármestert. Az igaz vesztesek azok a fideszes településvezetők voltak, akiket pártjuk abban a reményben indított, hogy – beágyazottságuk, korábbi eredményeik alapján – eséllyel újráznak majd. Dunaújvárosban Cserna Gábornak két ciklus után kellett átadnia a székét, a Fidesz városi elnöke ezután a helyi egyetem tanárképző központjában kapott tanári állást. Tatabányán Schmidt Csaba szintén kilenc év után volt kénytelen új munkahely után nézni: tavaly nyáron Palkovics László innovációs egy technológiai miniszter nevezte ki a helyi szakképzési centrum kancellárjává. Érden T. Mészáros András 13 év után veszített, a 67 éves politikus jelenleg városi képviselő, s információink szerint korábbi befektetéseiből él. Habis László, Eger hosszan regnáló volt fideszes polgármestere jelenleg nyugdíjas, 2019-es bukása után az Egri Lokálpatrióta Egylet elnökeként maradt bent a helyi közéletben, volt alpolgármesterei egyike szintén nyugdíjas, a másik kettő visszatért eredeti foglalkozásához vállalkozóként, illetve iskolaigazgatóként.
Volt olyan település, ahol a Fidesz váltani akart, ám az új jelöltet az ellenzéknek kedvező széljárás elsodorta. Borsod-Abaúj-Zemplén megye kormányhivatalának vezetője lett Alakszai Zoltánból, Miskolc volt jegyzőjéből, aki fideszes színekben indult a betegsége miatt még 2019 nyarán visszalépett, s nemrégiben elhunyt Kriza Ákos korábbi jobboldali városvezető helyett a polgármesteri posztért. A választást ugyan elvesztette, de őt sem hagyták az út szélén, miként Miskolc korábbi alpolgármesterét, Kiss Jánost sem: ő tavaly áprilisban a miskolctapolcai fürdő és környezete fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztos lett, munkáját négy fős titkárság segíti, s államtitkári juttatásokra is jogosult. Pécsen Páva Zsolt körül már a választások előtt elfogyott a levegő, s Fidesz tíz év után nem is őt indította, a városvezető hivatalosan nyugdíjba vonult, az utódának szánt, a választást elbukó Vári Attilát pedig a múlt nyáron újraválasztották a vízilabda-szövetség elnökének. Szintén nyugdíjba vonult két ciklus után a szombathelyi Puskás Tivadar is, aki helyett a kormánypártok a megyei közgyűlés jegyzőjét, Balázsy Pétert szerették volna a város élén látni: a vereség után Balázsy maradt a megyei közgyűlésnél.
Puhára esett az orvos végzettségű Grezsa István, aki Hódmezővásárhelyen Márki-Zay Péter jobboldal által támogatott ellenfele volt, őt legutóbb – immár többedszer meghosszabbítva – 2022-ig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja együttműködésének fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program koordinálásáért felelős miniszteri biztossá nevezték ki.
A 15 ezer fősnél nagyobb városok közül igencsak érzékenyen érintette a kormánypártokat Szentendre 13 év utáni elvesztése. Verseghi-Nagy Miklósnak öt év után kellett új munka után néznie, s tavaly január óta már annak a Magyarország barátai Alapítványnak az ügyvezetője. A szomszédos Pomázt is 13 esztendő után bukta el a Fidesz, ám Vicsi László Csaba hamar talált magának új állást: a honvédelmi tárca cégénél, a Currus Zrt.-nél lett igazgatósági tag. A jászberényi kórház igazgatói székével vigasztalódhatott a jobbikos Budai Lóránttal szemben alulmaradt Szabó Tamás, a város korábbi kormánypárti polgármestere. Hatvanban a Szabó Zsolt országgyűlési képviselő hű emberének számító Gál Erzsébet sem maradt munka nélkül, miután elvesztette a csatát a volt fideszes, de a port Szabó Zsolttal már korábban összerúgó Horváth Richárd polgármesterrel szemben: ő egy évi 2-3 milliárdos forgalmú hulladékhasznosító és környezetvédelmi nonprofit kft.-nél tölt be gazdasági tanácsadói posztot, ahol egyébként már a 2019-es választás előtt is felbukkant a neve.
Gyöngyösön az ismert tévés, Klauszmann Viktor maradt alul Hiesz Györggyel szemben – úgy tudjuk, számára ez a veszteség nem okozott sem előnyt, sem hátrányt, folytatta korábbi munkáit és vállalkozásait. Így tett Kazincbarcikán Knopp Richárd is, aki a polgármesteri székét immár több cikluson át stabilan őrző szocialista Szitka Pétertől kapott ki. Képviselőként azonban bekerült az önkormányzatba, sőt – bizonyára a politikai fair play jegyében – havi plusz díjazásért felügyelőbizottsági tagságot is kapott a város egyik cégében, a Barcika Kontroll Kft.-ben. – Vas András, Doros Judit
Egyszer fent, egyszer lent
A fővárosi kormánypárti politikusok közül nem mindenki esett puhára, igaz, azok sem kerültek utcára, akikben megingott a pártvezetés bizalma. Lefelé vezetett Vattamány Zsolt Erzsébetváros korábbi vezetője, Hoffmann Tamás Újbuda egykori első embere és Bácskai János korábbi IX. kerületi polgármester pályája. Maradtak a kerületükben, de immáron egyszerű képviselőként, ellenzékbe szorulva fúrhatják az új vezetés munkáját. Mellékvágányra került Wintermantel Zsolt is, aki jelenleg a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. igazgatósági tagjaként tevékenykedik.
Bukása ellenére, több korábbi polgármesternek nagyobb szerepet jutott. Láng Zsolt, a II. kerület előző polgármestere most a fővárosi Fidesz-KDNP frakció vezetője, segítői között ott találjuk a Fővárosi Közgyűlésben Hassay Zsófia korábbi terézvárosi, Nagy Gábor Tamás volt budavári és Ughy Attila előző pestszentlőrinci polgármestert. A közgyűlés tagja maradt Bagdy Gábor is, aki az előző ciklusban pénzügyi főpolgármester-helyettes volt. Jó ideig úgy tűnt, hogy az óbudai polgármestersége idején Tarlós Istvánnal nyíltan szembe helyezkedő Bús Balázs kezét is elengedték, de idén januárban megindult vele a ló. Orbán a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) felügyelő testületébe delegálta, Kásler Miklós pedig felkérte a Nemzeti Kulturális Alap elnökének. A fővárosi kormányhivatal élére került Sára Botond, Kocsis Máté jobbkeze, Józsefváros előző kérészéletű polgármestere. Sára tavaly kiegészítő feladatot is kapott: az új közlekedési múzeum felelőse lett kormánymegbízottként.
Tarlós István nyugdíjas főpolgármestert a kormányfő szinte a választások másnapján megtette az országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszterelnöki megbízottnak, a tevékenységéről eddig egy fővárosi közlekedés átszervezéséről szóló Orbánnak írt levél szivárgott ki. Ebben többek között az ingyenes parkolás bevezetését javasolta és úgy vélte a pandémia megfelelő alkalom sietve összevonni a MÁV-ot és a Volánt. Így is lett. Tavaly pedig MÁV igazgatósági tagja lett. A fejlesztési ügyekért felelős helyettese, Szeneczey Balázs a Budapest Fejlesztési Központból próbálja megkaparintani azokat a beruházásokat (például Biodóm), amelyeket korábban is ő vitt még fővárosi színekben. A harmadik Tarlós-helyettes Szalay-Bobrovniczky Alexandra messzebb került a fővárostól. A választások után előbb kormányszóvivő lett, idén januártól pedig Orbán Viktor az itthoni kommunikációért felelős kormánybiztossá nevezte ki.
A választások előtt menesztett, illetve az utána leváltott cégvezetők többsége ment a süllyesztőbe. Az egyetlen kivétel Vitézy Dávid, de őt sem a mostani bukás után menesztették, hanem még a Tarlós István idején. Átmeneti időre a közösségi közlekedés fejlesztését felügyelő miniszteri biztos, majd a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója lett, 2020 februárja óta a Budapest Fejlesztési Központ vezetője. Mindent összevetve úgy tűnik: a Fidesz azoknak nyúl a hóna alá, akikkel még terve van. – Szalai Anna
