A Király utca 23-29. szám alatt három lakóház és egy telek található (ez utóbbin még a sarokszomszéd Wichmann Tamás többszörös olimpia érmes sportoló támogatásával létesült játszótér). Az épületeket lebontanák, és az ingatlanokon egy ötemeletes hotelt építtetnének Fidesz-közeli befektetők (lásd keretes írásunkat).
Az önkormányzati tulajdonban lévő lakóházakat és a mellettük lévő játszóteret 2019-ben a fideszes többségű, Vattamány Zsolt kormánypárti polgármester vezette önkormányzat adta el. Ez a jelenlegi kerületvezetés jogértelmezése szerint törvénytelenül történt meg – tájékoztatta a Népszavát a jelenleg már Niedermüller Péter (DK) vezette kerület. Kifogásolják, hogy egyrészt áron alul, mindenféle pályázat nélkül, Erzsébetváros szempontjából előnytelen feltételekkel adtak túl az ingatlanokon, másrészt úgy vállaltak kötelezettségeket a szerződéssel összefüggésben, hogy ennek nem volt meg a pénzügyi alapja.
Az előző, fideszes vezetésű önkormányzat többek között vállalta, hogy az épületeket záros határidőn belül kiüríti, de a lakók nem tudtak kiköltözni, mert a számukra felajánlott – több esetben nagyon rossz állapotú – cserelakások felújítása nem történt meg. És bár ezeket a munkákat a kerület igyekszik befejezni, de a családok egy részét azóta sem sikerült kiköltöztetni a Király utcai házakból.
Ennek következtében, szinte a szerződéskötés pillanatában kötbérfizetési kötelezettsége keletkezett az önkormányzatnak, ami azóta is halmozódik, és jelenleg 11 milliárdos fenyegetést jelent a kerületnek. Összehasonlításként: ez Erzsébetváros költségvetésének csaknem fele. (A 24.hu korábbi információ szerint az ingatlanokért eredetileg kialkudott vételár 2,6 milliárd forint volt.)
Az önkormányzat eddig két pert indított és büntetőfeljelentést is tett a szerződésekkel összefüggésben. Az önkormányzat mindezek révén azt szeretné elérni, hogy a Király utcai ingatlanok a tulajdonában maradjanak, azokat ne lehessen lebontani, és ne épülhessen fel a vevő Sunbelt Kft. elképzelése szerinti ötemeletes hotel. Erre egyébként még nincs érvényes építési engedély, sőt engedélykérelemről sem tud az önkormányzat.
A Király utcai tervezett ingatlanfejlesztés mellett áll az elmúlt napokban nagy vihart kavart színes múltú, Wichmann Tamás egykori kocsmájának helyet adó Kazinczy utcai épület. Ennek bontásához szintén az előző kerületvezetés járult hozzá, hogy egy minihotelt építsen a helyére a Rum Garden Kft. A 2018-ban készült értékvédelmi dokumentáció szerint az egy emeletes épületet 1867-ben húzták fel, de jelenlegi formájában alaprajzi kialakításában egyáltalán nem, míg homlokzati kialakításában az emeleti szinten részben őrzi az építéskori állapotot. A szakvélemény készítői csak a kapuzat és a lépcsőház kovácsoltvas díszítőelemeit tartották megőrzésre érdemesnek. Az épület nem élvez műemléki védettséget és bontása, illetve az új épület a kerület építési szabályzatával sem ellentétes.
A belvárosi műemlékvédelemben jelentős szerepet vállaló civil Óvás Egyesület mindenesetre azt fontolgatja, hogy az UNESCO segítségét kéri az épület védelme érdekében. A kerülethez egyelőre nem érkezett be közterület foglalási engedély, amelynek megtagadását többen is javasolták a kerületvezetésének, mondván így megakadályozható a bontás. Csakhogy ez egy hivatali eljárás, amelyet kérésre le kell folytatni, s ha a kérelem megfelel az előírásoknak, akkor a kiadását nem lehet megtagadni – figyelmeztették a Népszavát az önkormányzattól.
Jószerivel csak a homlokzatot hagyják meg
Áldását adta a kormány az Agrárminisztérium átépítésére. Az irodák mellett lesz benne hungarikumokat áruló mintapince és trianoni kiállítás is. Mindez része a Kossuth tér és az Országház tágabb környezetének megújítását célzó Steindl Imre Programnak, amelynek keretében újabb építkezések indulnak idén. A Kúria épületét csupán felújítják, az Agrárminisztérium 1887-ban átadott, elve államigazgatási célra készült palotáját viszont teljesen átépítik.
A palota alá három szintes 260 autó befogadó mélygarázst vájnak. Ennek 23 százalékát az Alkotmány utca túloldalán lévő Igazságügyi Palota (volt Néprajzi Múzeum), 77 százalékát a földművelésügyi tárca munkatársai kapják használatba – derül ki a csütörtöki kormányhatározatból. Ehhez azonban el kell bontani a meglévő épület legkevesebb felét, jószerivel csak a Kossuth tér felőli homlokzat marad érintetlen. Eltűnik a Kozma Ferenc utcára néző szinte teljes hátsó szárny, valamint a belső udvarok körüli traktusok a középső kivételével.
Az új épület tehát legalább fele részben új lesz, ami súlyos kérdéseket vet fel a hazai műemlékvédelmet illetően. Az eredeti épületről készült értékleltár szerint az elbontandó részek közül a keleti homlokzat és valamennyi belső udvar homlokzata műemléki értéket képvisel, akár csak a melléklépcsőházak és az udvarok körül végigfutó keresztboltozatos közlekedők. Szerencsére az oszlopos előcsarnok, a középső udvar, a két díszes főlépcsőház és a Kossuth térre néző miniszteri helyiségcsoport megmarad.
A Kozma utca és a Kossuth tér között a belvárosi Parisi Udvarhoz hasonlatos belső passzázst hoznak létre. Az Alkotmány utca felőli részen a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyhez kötődő kiállítóhely nyílik, illetve kialakítanak egy hungarikumok bemutatására és árusítására szolgáló mintapincét és egy éttermet is. Az épületben lesz egy külön étkezde a minisztérium és a Kúria dolgozóinak. A két épületnek közös lesz a fűtési és épületfelügyeleti rendszere is, hogy az Igazságügyi Palotához a lehető legkisebb mértékben kelljen hozzányúlni. Így is kicsi lesz a célra, ezért a kormányhatározat szerint a közelben lévő épületekben is lesznek irodái a Kúriának.
A Földművelésügyi Minisztérium épületrekonstrukciójának célja a Bukovics-féle neoreneszánsz homlokzatok eredeti gazdagságának hiteles helyreállítása és ezzel az épület Kossuth Lajos téren betöltött városképi szerepének rehabilitálása, valamint a jelen kor követelményeinek megfelelő irodák kialakítása a minisztérium dolgozói számára – válaszolta a Népszava kérdésére Wachsler Tamás, a SIP programigazgatója, aki szerint a több mint egy éve folyó előkészítő munka, illetve a koncepció kidolgozása során maximálisan tekintettel voltak az örökségvédelmi szempontokra és rigorózusan betartják a műemlékekkel kapcsolatos jogszabályokat. Az épület külső homlokzatait Bukovics Gyula tervei szerint állítják helyre, beleértve az időközben elpusztult építészeti elemeket és szobrokat.
A hátsó traktus elbontását az eredendően hibás alaprajzi rendszerrel magyarázta Wachsler, amelynek következményeként az irodák nagy részébe most kevés természetes fény jut. Erre megoldást kellett találni. Az átalakítás ugyan – ismeri el – egyes épületrészek ideiglenes elbontásával jár, de ez nem érinti a műemléki dokumentációban felsorolt értékeket. Így megőrzik a homlokzatokat, restaurálják az értékes belső tereket, mint például a középső udvar menti keresztboltozatos térsort és a főlépcsőházakat is. Az épület belső traktusainak egyes részeit és a hátsó szárnyat szintén elbontják, de azután „hiteles visszaállítják”.
Az egykori Igazságügyi Palota reprezentatív épületének rekonstrukciója a műemléki értékek méltó helyreállítását és az eredeti funkció visszaállítását célozza. A teljes épület műemlék, így csak az utólag beépített, értéket nem képviselő részeket bontják el. Cserébe helyreállítják a meglévő és elpusztult eredeti épületelemeket, visszahozzák az elhurcolt festményeket, szobrokat és bútorokat.
Hamarosan mindkét épület tervezése befejeződik. A kivitelezői tendert a kiviteli tervek véglegesítése után, várhatóan 2021 második negyedévében írják ki. A feltételes beszerzés során – a kivitelezés költségeinek mérséklésében használt – árlejtéses eljárást fogják alkalmazni, majd annak lezárulta után, a nyertes ajánlat ismeretében kérik a kormánytól a szükséges forrás biztosítását. A kivitelezés várhatóan még idén megkezdődik, de az átadás határidejét csak a tender lezárulta után lehet meghatározni. - SZ. A.
