Zöldzóna;delfin;ökoszisztéma;Északi-tenger;

Illusztráció

- Egyre kevesebb disznódelfin él az Északi-tengerben

Az érzékeny faj populációjának zsugorodása a tengeri ökoszisztéma egyensúlyának felbomlását jelzi.

Egyre kevesebb a disznódelfin az Északi-tenger németországi részén, 2002 és 2019 között a populáció évente átlagosan 1,8 százalékkal csökkent. A Hannoveri Állatorvosi Egyetem kutatása szerint 2019-ben az Északi-tenger Németországhoz tartozó részén 23 ezer egyed élt csupán. „Ez a folyamat aggodalomra ad okot” – mondta Anita Gilles, a Frontiers in Marine Science című tudományos lapban megjelent tanulmány társszerzője.

Különösen nyugtalanító a tény, hogy a disznódelfinek visszahúzódtak a Sylt szigetének közelében lévő védett területről. A vizsgálat ideje alatt számuk a sziget külső zátonyánál évente átlagosan 3,8 százalékkal csökkent. Borkum közelében ugyanakkor növekedett a populáció. Ennek okai egyelőre ismeretlenek, és kiderítésük további vizsgálatot igényel – mondta Gilles.

Más tanulmányok úgy vélik, a populáció változásában nagy szerepe van a hajóközlekedésnek, a halászatnak és a tengeri szélerőműveknek. „Valószínűleg a különböző okok keveréke és kumulatív hatásuk áll a háttérben” – véli a szakértő.

A közönséges disznódelfinek, más néven barnadelfinek (Phocoena phocoena) számát a levegőből végzett számlálásokkal és becslésekkel határozták meg. Ez a legkisebb delfinfaj és az egyetlen, amely az Északi-tengerben honos. Jelenléte különösen fontos a tengeri ökoszisztéma egyensúlyának megőrzésében. Ha ennek ez érzékeny fajnak zsugorodni kezd a populációja, az azt jelzi, hogy nincs többé egyensúly – hangsúlyozta Gilles.

Jakab Ferenc virológus közlése szerint a vakcinafejlesztési projekt laboratóriumi fázisa megkezdődött, február elején indulnak az állatkísérletek is.