Arról, hogy Kína Európában is komoly gazdasági babérokra tör Európában is, arról Magyarországon kívül Szerbia, Montenegró, Görögország és Olaszország is tudna mesélni. Ám Peking egyre nagyobb befolyást kíván gyakorolni a kontinens médiumaira is, derült ki a Konrad Adenauer Alapítvány megrendeléséből készült kutatásból. A vizsgálatot Vlagyimir Sopov, a Nemzetközi Kapcsolatok Bulgáriai Intézetének alapítója végezte nyolc balkáni országban. Kutatásának eredményeit a „Kína novekvő médiajelenléte Délkelet-Európában” című munkájában tette közzé, amely mindenki számára elérhető az alapítvány honlapján. 2020 vége felé három hónapig vizsgálódott, újságcikkek elemzése mellett mintegy negyven beszélgetést folytatott szakértőkkel a témában.
A kínaiak egyszerű, de hatékony stratégiát követnek: a helyi médiumokkal megállapodást kötnek arról, hogy azok szabadon használhatják fel anyagaikat, ezzel egyes európai médiumok óhatatlanul is Peking álláspontját közvetítik. A csekély bevétellel rendelkező internetes portáloknak különösen jól jön a kínai „segítség”. Azért is kedvező terep a Balkán az ázsiai állam számára, mert ezekben az országokban nincs meg a megfelelő háttér sem politikai, sem gazdasági szempontból, hogy jelentős oknyomozó tevékenység alakuljon ki.
Albánia már a múltban is átfogó médiaegyüttműködést kötött Pekinggel, még abban az érában, amikor Enver Hodzsa állama Kína egyedüli európai szövetségese volt. A kínaiak hatalmas adóberendezéseket építettek a világtól a rendszerváltásig teljesen elzárkózó balkáni államban, minek következtében a rövidhullámon igen jó minőségben lehetett fogni az albán rádió külföldieknek, köztük a magyaroknak szóló adását. Később Tirana és Peking viszonya megromlott, de mostanság új reneszánszát élheti az együttműködés. A helyi hírügynökség már 2012 óta cserél anyagokat az Újkína (Hszinhua) hírügynökséggel. 2019-ben pedig a tiranai közszolgálati médium írt alá együttműködési megállapodást a kínai partnerrel, illetve albán újságírókat utaztatnak Kínába tanulmányútra. Bár nem figyeltek meg Kína iránti elfogultságot a helyi médiumokban, az ázsiai országgal kapcsolatos híradások száma jelentősen nőtt.
Bosznia-Hercegovinában a többetnikumú társadalom és a nem egységes államrendszer miatt nehezebb a médiaegyüttműködés Kínával, ugyanakkor az Újkína hírügynökség szintén 2012 óta működik együtt a FENA hírügynökséggel, s itt is megállapodás született a BHRT közszolgálati médiummal. A Hszinhua emellett együttműködési megállapodást írt alá a bosnyákok legnagyobb politikai ereje, a Demokratikus Akciópárthoz (SDA) közel álló Patria hírügynökséggel.
Az Újkína itteni tudósítói nagy aktivitást fejtenek ki, többek között előadásokat tartanak helyi egyetemeken, állapítja meg az elemzés. A kínai nagykövetség itt is szervez tanulmányokat az ázsiai államba újságírók számára, visszatérésükkor a résztvevőket arra ösztökélik, hogy kedvező színben tüntessék fel az országot. A boszniai médiumokban jelentősen nőtt a Kínáról szóló beszámolók száma. Ezek nagy része barátságosan közelít Pekinghez. Boszniában egyébként Moszkva és Ankara is „nyomul”, Oroszország a Boszniai Szerb Köztársaságban, Törökország pedig a bosnyák részen. A moszkvai propagandaügynökség, a Szputnyik és a török Anadolu ügynökség is rendelkezik bosnyák nyelvű szolgáltatással.
Bulgária különösen kedvező médiaterep Kína számára. Az állami hírügynökség, a BTA szintén együttműködik az Újkínával, s a szófiai közszolgálati médium és a kínai CCTV között ugyancsak szorosak a kapcsolatok. Itt sem hiányoznak a tanulmányutak helyi újságírók számára, ezeket a Huawei szófiai irodája szervezi. Bulgáriában a nézők, illetve a hírek szerelmesei töviről hegyire megismerhetik Hszi Csin-kínai elnök beszédeit. A 24 óra nevű internetes portál pedig külön blokkban foglalkozik Kínával, amelyben mindenfajta kritika nélkül veszik át a kínaiak által megírt cikkeket. De más bulgáriai médiumban is az a trend figyelhető meg, hogy Kínával kapcsolatban pozitív tartalmú tudósításokat jelentetnek meg és kínai, vagy Pekinghez közeli forrásokra hivatkoznak. Így egyre jobban átveszik a kínai propaganda állításait. Ez az oka annak, hogy a hongkongi tüntetésekről, vagy az ujgurokkal szembeni fellépésről nem sok szó esik sok bolgár médiumban. A Peking és az Egyesült Államok közötti konfliktusról is inkább Kína szemszögéből közelítettek.
Szerbia 2016-ban között Kínával együttműködési megállapodást, amely „információcserét” is magánan foglal. Ennek meg is lett az eredménye, írja a jelentés, az elmúlt években jelentősen nőtt a Kínával kapcsolatos tudósítások száma, amelyekben igen kedvező képet festenek az országról. Alig lehetne olyan példát találni, amikor a beszámoló hangvétele nem pozitív. A kínai hitelt például gyakran „befektetésnek” nevezik, ami azért igen komoly eufémizmus.
Montenegróban Kína vált a legnagyobb befektetővé, a médiaéletben ez még nem köszön vissza. Igaz, itt nincs együttműködés a helyi hírügynökség és az Újkína között, utóbbi belgrádi regionális irodájából tudósít az itteni eseményekről. Bár a kínai tartalmakat itt is ingyen bocsátják a médiumok rendelkezésére, a lapok viszonylag ritkán élnek ezzel a lehetőséggel, politikailag ráadásul nem is érzékeny témáktól van szó. Horvátországban és Koszovóban ezzel szemben jóval kisebb a kínai befolyás, mint a térség többi államában.
