Ausztria;védőoltás;COVID-19;

- Ausztriának Brüsszelből jött a segítség

Ausztriában egyre nagyobb az értetlenség, miért álltak le a hatóságok a Covid-19 elleni védő oltással. December 27-én, más fegyelmezett uniós tagországokhoz hasonlóan kezdték meg a mintegy 9000 vakcina első felének a beadását, az eredeti terveknek megfelelően, az idős otthonok lakóinak, ápolóinak. Arra is ügyeltek, hogy az ország kilenc tartományába „méretarányosan“ kerüljön a Biontech/Pfizer védőoltásából, s a "frontvonalban" küzdő orvosok, nővérek is kapjanak belőle.

Ezt követően tette közzé az osztrák sajtó, hogy január 12-ig szünet következik, akkor érkezik majd újabb mennyiség. „Miért kell várni két hetet?“ - firtatták egyre többen, s a botrány akkor lett igazán hangos, amikor kiderült, hogy az osztrák lakosság 0,07 százalékával szemben a méreteiben hasonló Izraelben már 11,15 százaléknál tartanak, azaz több, mint egymillió embert oltottak be.

Először mindenki Brüsszelre kezdett mutogatni, mondván, az unió 27 országa közösen szerezte be az oltóanyagot. Méghozzá később és kisebb mennyiségben, mint például az USA. „Az európai rendelés menete egyáltalán nem volt olyan gyors és egyenes vonalú, mint más országokban“ - hozták le az osztrák lapok Ugur Sahinnak, a Biontech cég első emberének a Spiegelben megjelent nyilatkozatát. Szerinte az sem kedvezett az üzletnek, hogy a szervezetnek nem volt közvetlen felhatalmazása a rendelésre, a tagországok is beleszólhattak a tárgyalásokba, amivel további időt veszítettek. Sahint meglepte az EU lanyhasága, az, hogy a felkínált 400 millió dózisnak csak a felére tartott igényt. „Láthatóan az európai országok abból indultak ki, hogy bőven vannak más gyógyszergyártók is, biztos lesz az ellátás.“

A következő csalódás akkor következett, amikor kiderült, hogy az osztrák oltási hányad az európai uniós átlagot sem éri el. Dániában már 0,51, Németországban 0,2 százalékos az átoltottság. Bécs a Biontech/Pfizer csoporttól összesen 5,5 millió adagot rendelt, de úgy, hogy márciusig csak 900 ezer érkezzen. Az osztrákok legfőképpen a svéd-angol AstraZeneca/Oxfordi Egyetem vakcinára tettek, abból hatmillió dózist kötöttek le, ám a legolcsóbban kínált szer uniós jóváhagyása csak februárra várható, ausztriai érkezése pedig áprilisban. Az amerikai Moderna legdrágábban árult vakcinájából 1,6 millió dózist rendeltek, annak engedélyére január 6-án kerül pecsét. Jön majd a francia Sanofi készítményéből is, abból másfél milliós az osztrák rendelés.

A hiány láttán először az osztrák főváros vezetése kapott észbe és rendelt a Pfizertől keddre 5000 újabb adagot, aztán a központi irányítók is felébredtek. Az egészségügyi tárca szerint heti 60 ezer darabos szállítás indul be még januárban, és a hónap végéig 150 ezer embert beoltanak. A növekmény Brüsszel érdeme, az EU rendelt további 100 millió dózist.

A Krone című bulvárlap, amely a legnagyobb példányszámú újság az országban, táblázatot tett közzé az osztrákok oltási hajlandóságáról. Eszerint a lakosság 25 százaléka igényli feltétlenül az oltást, ezen belül a férfiak 30, a nők 20 százaléka, 26 százalékos az „inkább akar oltást, mint nem“ tábor, az „inkább nem, mint igenhez“ 19 százalék, a határozott elutasítók között a lakosság 23 százaléka található. A vakcina eddigi veszélytelensége láttán növekszik az oltást akarók tábora. Werner Kogler alkancellár szerint állami kényszert nem fognak alkalmazni, meggyőzéssel próbálják elérni a nyájimmunitáshoz szükséges 60-70 százalékos oltottsági arányt.

Az osztrák kormány megpróbálta egy hét előnyhöz juttatni azokat, akik január 18-ig önkéntesen teszteltetik magukat. Úgy tervezték, hogy a negatív teszttel rendelkezők január 18-tól már beülhetnek éttermekbe, kávéházakba, vásárolhatnak üzletekben, moziba, színházba mehetnek, míg a többiek számára csak január 24-én ér véget a december közepén elrendelt lezárás. Azonban a három, a parlament felső házában hajszálvékony többséggel rendelkező ellenzéki párt jelezte, hogy nem fogja megszavazni a megkülönböztetést. „Ha az újonnan fertőződők száma a jövő hét végéig nem csökken stabilan napi ezer fő alá, nincs is mit vitatkozni a lazításról“ - jelentette ki a szabadságpárt és a liberálisok nevében is a szociáldemokraták elnöke, Pamela Rendi-Wagner, aki „civilben“ az ország egyik legismertebb virológusa. Vasárnap 1466 új fertőzést regisztráltak és 49 beteg hunyt el Ausztriában.  

Donald Trump hurrikánként forgatta fel az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolatát, ám korántsem biztos, hogy elvonulásával visszatér a korábban jellemző szoros együttműködés.