A Google főoldalán most éppen fadíszek fonják körbe a logót. Ha rámegyünk a kurzorral, Téli ünnepek felirat jelenik meg. De miért nem az, hogy Boldog Karácsonyt? Miért nem vállalják, hogy keresztény ünnepről van szó? – háborgott vendégeivel M. Dobos Marianne a Hír TV karácsonyi Címlap adásában.
Ha nem hergelnék bele örömmel magukat, hogy ez bizony a keresztények elleni világméretű támadás újabb jele, bizonyára lenne észszerű válasz is a kérdésre. Hiszen télen jön a Mikulás, meg ott a szilveszter, és ha rákattintunk a logóra, megtudhatjuk, milyen sok téli ünnepet őriz még a népi hagyomány. De a Google ihletésére játsszunk el inkább egy gondolattal: Milyen felirat jelenne meg, ha képzeletbeli kurzorunkkal rámennénk a vezető hazai tévécsatornák karácsonyi műsorkínálatára?
Aligha lepődhetnénk meg, ha ez lenne a felugró szöveg: Nesze nektek karácsony! Semmi jele nem volt bármilyen komolyabb erőfeszítésnek, hogy a képernyő előtt ülve bensőséges hangulatot kapjon az ünnep, és legalább néhány adás igazi ajándékot rejtsen. Ez mindenekelőtt a filmkínálatra volt érvényes. A kereskedelmi csatornák nyomták a tuti lámpadísz-jókedvet, az Igazából szerelem és a Reszkessetek, betörők! lassan már kötelező karácsonyi bejgliként funkcionál. A Duna és az ATV pedig hozta a kultúrszaloncukrot és a bevált misés tematikát: Don Bosco – A szeretet küldetése, Jézus élete, Feltámadás. Köztük pár magyar ezüstgömb, az ágak közé rejtve ott lógott a Valahol Európában is. Ha belegondolunk, egyáltalán nem magától értetődő ez a rutinszerkesztés, amely könnyed szórakoztatásra és illusztratív ismeretterjesztésre épül. Hiszen ha van ünnepünk, amelyhez hozzátartozik valamiféle meditatív emelkedettség, a karácsony bizonnyal az. Pontosabban, az kéne hogy legyen. Ha máshol nem, a közmédiában. A néhány tisztes komolyzenei program mellett miért nem lehet ilyenkor megkockáztatni művészi értékű filmalkotások bemutatását? Miért nem lehet szeretetet, összetartozást, megvilágosodást gerjeszteni a Máté evangéliumával, az Andrej Rubljovval, a Nosztalgiával, A hetedik pecséttel, a Róma, nyílt várossal, az Emberek a havason-nal vagy épp a Testről és lélekről-lel? Legalább ebben a három napban kongassuk meg erősen a kultúra harangját! Legalább azoknak, akik még felfigyelnek rá.
Ha kurzorunkkal a közéleti műsorok felől közelítenénk a tévékarácsonyhoz, bizonyára valamiféle Fegyverszünet! felirat jelenne meg. Az ATV és a Hír TV adásai próbáltak önmagukhoz képest visszafogottak lenni, határozott tónusváltással jelezve az ünnep békeüzenetét. Az ATV ennek érdekében még szüneteltette is csípősebb műsorait, az Ötöt és a Civil a pályán-t, az Egyenes beszédeket pedig döntően évösszegző, globális jövőképfestő és kulturális témájú beszélgetésekkel töltötte meg. De a Hír TV sem feszítette a húrt. Nyugodt hangulatban, a kölcsönös tisztelet jegyében zajlottak a Csörte és a Plusz-mínusz vitái, a Címlap hangütése sem volt senkire nézve bántó. Igaz, volt ugyan pár kilengés, haditerv-lebegtetés: mint a cikk elején idézett példa is jelzi, a csatorna igyekezett csendesen is napirenden tartani a kereszténység, a magyarság fenyegetettségének témáját, őrizte a határokat a tisztes családi és a meleg területek között. A Credo karácsonyi adásában Földi-Kovács Andrea Erdő Péter bíborosnál is tapogatózott e témákban, de az esztergomi érsek nem ereszkedett le Jézus születésének ünnepén a közélet napi szintjére. Ez a távolság azonban, sajnos, nem mindig hatott szerencsésen. A kérdésre, ha szeret minket a Gondviselő, miért engedi meg a nehézségeket, a világjárványt, ezt válaszolta mosolyogva: „Mert még annál is jobban szeret.” Világos ugyan a kijelentés humánus teológiai háttere, de jelen helyzetben, naponta száz halottat gyászolva furcsán hangzott…
De bármily dicséretesen igyekezett is a két politikai színezetű csatorna a megbékélés krisztusi keretei között maradni, egy ponton nem tudtak ellenállni az ördög kísértésének. Ha jobbról közelítünk a kurzorral, az ördög neve Gyurcsány Ferenc, ha balról, Orbán-kormány. Nagyon visszatetsző volt az ünnep napjain megismételni a Főhős háromrészes, „leleplező” gúnyrajzát Gyurcsányról. Hogy jön ez ide? A volt miniszterelnök alakja a Csörtében is felvillant, G. Fodor Gábor ördöginek nevezte egy amúgy szintén kulturált hangvételű eszmecsere során. Vajon mi lehet az a megváltó politikai cél, amiért a kereszténység védelmezőinek érdemes feladniuk az igaz kereszténységet? De az ATV karácsonyfájának sem tett jót Dobrev Klára meghívása a december 25-i Egyenes beszédbe, aki természetesen nem állta meg, hogy ne küldje el a szentföldinél is melegebb éghajlatra az Orbán-kormányt. Pedig két napot kellett volna csak kibírni. Két napocskát meg egy estét, amikor minden valós és vélt vélt hibánk ellenére elfogadjuk, embertársnak érezzük egymást. Hogy ennek tudatában vívjuk aztán legádázabb, legkicsinyesebb harcainkat, örökre kerülve az erőszakot. De nem, ma ennyi sem jön össze, bárhogy próbálkozunk is. Krisztus persze megbocsát, annyira szeret minket. Ő talán még nem álszent.
