Tudomány;Kína;Hold;űrszonda;holdkőzet;

- Landolt a holdkőzettel a kínai űrszonda kapszulája

A Csang'o-5 útja a kínai űrkutatás történelmének egyik legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő missziója volt.

Az űrszonda kapszulája, amely 44 év után hozott újra kőzet- és talajmintát a Holdról a Földre, pekingi idő szerint csütörtök hajnalban szállt le az észak-kínai Belső-Mongólia Autonóm Területen – jelentette be a kínai nemzeti űrügynökség.

A kapszula visszaérkezése Kína 2004-ben kezdődött háromlépcsős holdfeltáró programjának sikeres befejezését jelenti. A Csang'o-5 útja a kínai űrkutatás történelmének egyik legbonyolultabb és legnagyobb kihívást jelentő missziója volt. A keringő, leszálló és visszatérő egységből álló űrszonda november 24-én indult a Holdra, és leszálló-felszálló egysége december elsején szállt le az égitestre az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn, hogy talajmintákat gyűjtsön.

Az ősi kínai holdistennőről elnevezett űrszonda leszálló egysége a tervezettnél gyorsabban, 19 óra alatt végezte el feladatát a Holdon: először előkészítő munkákat végzett, kinyitotta napelemes szárnyait. A talajba fúrva is gyűjtött kőzetet, hosszú mechanikus karjával pedig a felszínről is, mintegy két kilogrammnyit.

Kínai űreszköz először gyűjtött mintát a Holdon, először szállt fel egy Földön kívüli égitestről, először csatlakozott Hold körüli pályán lévő keringő egységhez és először tért vissza talajmintákkal a Föld légkörébe nagy sebességgel – olvasható az űrügynökség közleményében.

Kína először 2013-ban landolt a Holdon. 2019 januárjában pedig a Csang'o-4 a Föld kísérőjének távoleső oldalán landolt, elsőként a nemzetek közül.

Amerikaiak már évszázadok óta állítják, időnként különös hangokat hallat a Föld. Néha összefüggésben vannak rengésekkel, néha nem.