Jóval nagyobbat ütött a covid-járvány a magyar gazdaságon, mint azt korábban feltételezte a kormány. A most nyilvánosságra hozott kormányzati prognózisa szerint 2021-es költségvetési törvényben tervezettnél kétszer nagyobb, 3332 milliárd forintos hiánnyal és szolid 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány 2021-re – ez derült ki Varga Mihály pénzügyminiszter szavaiból, amikor egy YouTube-videóban bemutatta jövő évi államadósság-finanszírozási tervét. 2020-ra a pénzügyminiszter 6,4 százalékos gazdasági visszaesést jósol, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaság 2022 második felére, tudja csak ledolgozni járvány okozta veszteségeket. A 3,5 százalékos növekedési pedig arra utal, hogy nem lesz felpattanás a magyar gazdaságban, hanem lassú helyreállítás kezdődik, ha nem lesznek már újabb hullámai a Covid-19-nek.
Idén novemberben nagy politikai vihart kavart a kormány 3,5 milliárd eurós kötvénykibocsátása, amely a politikai támadások ellenére pénzügyi értelemben sikernek tekinthető, hisz viszonylag olcsón jutott a magyar kormány jelentős devizaforráshoz. A novemberi kibocsátások már fedezik a jövő évi devizalejáratokat, így a kormány most nem tervez 2021-re devizakötvény-kibocsátást, azaz a teljes államháztartási hiányt a tartalékokból és a forintpiacról finanszírozza.
Varga Mihály által vázolt helyzetkép szerint Covid-válság teljes mértékbe elmosta az elmúlt években elért államadósság-csökkentést: 2010-ben a GDP 80,2 százalékára rúgott az államadósság, ez tavaly év végére a a bruttó hazai termék 65,4 százalékára csökkent. Ugyanakkor a pénzügyminiszter szerint az idei visszaesés, illetve költségvetési költekezések, bevételkiesések miatt a magyar államadósság mértéke újra a GDP 80 százalékára emelkedik. Jövőre viszont a kormány már nem számol az államadósság-mutató további emelkedésével, annak ellenére, hogy viszonylag szerény, 3,5 százalékos gazdasági növekedés várható, miközben az államháztartás hiánya a GDP 6,8 százaléka, azaz 3332 milliárd forint lesz. Ez utóbbi összeg szerepel az Államadósság Kezelő Központ jövő évi államkötvénykibocsátási tervében – ezt már Kurali Zoltán, az állami cég vezérigazgatója mondta az online sajtóbejelentésen. A parlament által elfogadott 2021-es költségvetés 1491 milliárd forintos hiányt engedélyez a kormánynak, de ez az apróság láthatóan nem zavarja a kormányzatot és szemrebbenés nélkül tervezi be ennek több mint kétszeresét.
Ezt a bő háromezer milliárdot három forrásból finanszírozza meg kormány – mondta Kurali Zoltán: 732 milliárd forintot adnak az idei devizakötvény-kibocsátások és más tartalékok, ezer milliárd forintnyi adósságot a lakossággal akarnak megfinanszíroztatni, míg 1600 milliárdot az intézményi befektetőkkel, tehát bankokkal, alapkezelőkkel, és számítanak a jegybank vásárlásaira is. Kurali Zoltán elmondta, hogy 2021-ben ugyan nem számolnak újabb devizakötvény-kibocsátással, de devizahitelek készül felvenni a kormány: a tervek szerint az EU munkahelyvédelmi támogatási programja (SURE) keretében pályáznak devizaforrásra, de terveznek hitelt felvenni az Európai Beruházási Banktól, illetve közvetlen az Európai Uniótól is. Ez utóbbi akar elszólás is lehet, ugyanis az EU készülő mentőcsomagja NextGenerationEu - amelynek vétójával fenyegetett Orbán Viktor miniszterelnök – részben közös uniós hitelből állna. Igaz a miniszterelnök az uniós hitel lehívását elutasítja, annak ellenére, hogy az vélhetően olcsóbb forrás lesz, minden más, amit az ÁKK el tud érni akár a forint-, akár a devizapiacon.
A kormány az államadósság futamidejének hosszabbítását tervezi, ennek érdekében bocsátanak ki 30 éves forintalapú zöldkötvényt. A tervek szerint ezen forintkötvénnyel ázsiai befektetőket is megcéloznak – mondta Kurali. A lakossági piacon is cél a futamidő hosszabbítása, vagyis e körben is minél hosszabb lejáratú papírok értékesítésével kísérleteznek – tette hozzá az igazgató.
