Visszaüthet, hogy a magyar kormány az adóparadicsomok szintjére, 9 százalékra csökkentette a társasági adót (tao) 2017-ben. Az Európai Unióban ugyanis lassan beérik az a régóta formálódó javaslat, hogy a tisztességes adóztatásnak érvényt szerezve, egy minimum társasági nyereségadó szintet határozzanak meg. A vonalat a magyar tao-mértéknél magasabban, 12,5, esetleg 10 százaléknál húznák meg. Az új szabályozásnak az is része lenne, hogy amennyiben egy multinacionális vállalatcsoport nyereség utáni közterhe a minimum adómérték alatt marad egy adott országban, a különbözetet más országban kellene megfizetnie, elsőként ott, ahol az anyavállalata van. Ez számos befektetés újragondolását indítaná el, hiszen az adózásban elérhető kedvezmények gyakran perdöntőek a célország megválasztásakor. A magyar kormány elutasítja az olyan nemzetközi adóztatási megoldásokat, amelyek a tisztességes adóversenyt korlátozzák – jelentette ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek legutóbbi videókonferenciáján. Nehezen lehet azonban arányos közteherviselésnek nevezni, hogy a nagy cégek nyereségük után tizedannyit adót fizetnek be, mint amennyi a lakosság áfaterhe.
Varga Mihály szerint a minimumadó bevezetése korlátot szabna a cégek kedvezményes adóztatásnak, amelyben ma a magyar kormány élen jár. Tudvalevő, hogy Európában - Montenegró mellett - hazánkban a legalacsonyabb, 9 százalék a társasági adó mértéke. Az uniós és nemzetközi szabályok szerint, az az ország, ahol bármely jövedelem adója tíz százalék alatt van, jelenleg is adóparadicsomnak minősül, vagyis az állam jogtalan előnyre tesz szert a tisztességes adóztatásért folyó versenyben.
A világ országaiban 0 és közel 40 százalékos mérték között mozog a társasági nyereségadó, de a fejlett országokban jellemzően a magyarnál jóval magasabb a mérték (például Németországban és Japánban 30 százalék, az USA-ban 21 százalék, Franciaországban 28 százalék). Az adónyereségre játszó multinacionális cégcsoportok dollármilliárdokat tudnak megspórolni azzal, hogy az alacsonyabb adókulcsú országokba „csoportosítják át” a nyereségüket, amely természetesen számos érdekellentétet szül – olvasható a Niveus Consulting Group kommentárjában.
A magyar adórendszert amúgy is a szélsőségek jellemzik, hiszen a világ legmagasabb, 27 százalékos fogyasztási adója párosul Európa legalacsonyabb társasági nyereségadójával (tao). Ráadásul a magyar társasági adó csak névlegesen kilenc százalék, hiszen ha a kedvezményeket (például a sporttao) is figyelme vesszük, akkor a tényleges tao-mérték 5,9 százalék lesz a 2021-es költségvetés szerint. Az aránytalanságot jól jelzik a számok is: áfából a kormány 2021-ben 5000 milliárd forint bevételt tervez, miközben a taoból ennek tizedét, 538 milliárd forintot szedne be, úgy, hogy ez tulajdonképpen majdnem kétévi adó, ugyanis a cégek idei decemberi adófizetését áttolták 2021-re. Vagyis egy évben átlag 300 milliárd forintra rúg a taobevétel.
Az országok közötti adóverseny az utóbbi években rendkívüli mértéket öltött. Ebbe Magyarország is beszállt, a 9 százalékra csökkentett tao-mérték mellett a külföldi befektetők megnyeréséért adókedvezményeket is kínál. Az Unió a minimum tao bevezetésével akar gátat szabni ennek. Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere elmondta, hogy a minimum adókulcsról már többféle számszerű javaslat elhangzott, a leggyakrabban a 12,5 százalékos mértéket emlegetik, de ez akár 10 százalék is lehet. A minimumadó úgy működne, hogy ha egy német vállalatnak van egy magyar leányvállalata, akkor ez utóbbi által fizetett 9 százalékos társasági adón túlmenően az anyavállalat országa is jogot formálhat a minimumadó (példánkban 12,5 százalékos) és az alacsonyabb adókulcsú állam által alkalmazott adómérték különbözetére. Tehát jelen esetben 3,5 százalékos további adóztatás jelenne meg a magyar leányvállalathoz köthetően, de már a német kincstár javára.
Varga Mihály tiltakozása abból a a szempontból érthető, hogy Magyarország a javaslat kapcsán hátrányos helyzetbe kerülhet, mert az egy számjegyű társasági adó a valóságban már magasabb lesz, így nem lesz olyan vonzó a külföldi befektetők számára, ráadásul a Magyarországon elért nyereség után az anyavállatok odahaza fizetnének plusz adót. Igy évente akár több száz milliárd forintnyi tao-bevételtől is eleshet az ország.
