Az ünnepi menüben több olyan alapanyag is előfordulhat, amelyek, mivel év közben általában nem fogyasztjuk, különösen nagyobb mennyiséget, emésztési panaszokat okozhatnak és elronthatják a meghitt pillanatokat.
míg egy allergiás embernél egy falat allergén is azonnali panaszokat válthat ki, az ételintolerancia által okozott tünetek az elfogyasztott mennyiségtől is függenek. Ez az egyik oka, hogy a nagyobb ünnepi lakomák után többeknél jelentkezhetnek panaszok.
Az ételintoleranciát vagy ételérzékenységet azért nehezebb felismerni, mert a panaszok nem rögtön jelentkeznek, hanem akár egy-másfél nap is eltelhet, mire az elfogyasztott alapanyag tüneteket okozhat.
Ezek ráadásul rendkívül szerteágazók lehetnek. Az ételintolerancia okozhat puffadást, hasmenést, székrekedést, hasfájást, de fejfájást, fáradékonyságot, alvászavart is, és járhat ekcémás vagy pattanásos bőrtünetekkel is. A panaszok gyerekeknél is megjelenhetnek.
„A túlevésre, a túlterhelt gyomorra, a puffadásra többféle készítményt is reklámoznak, ám ha valakinél ételintolerancia okozza a panaszokat, a kiváltó okot ezek nem szüntetik meg” – idézte a Magyar Ételintolerancia és Ételallergia Társaság közleménye Takáts Alajos elnököt, az Endomedix Diagnosztikai Központok orvosigazgatóját.
Nemcsak az ünnepekre, egész évre jellemző, hogy sokan szednek a tüneteiket enyhítő gyógyszereket, miközben nem is tudják, hogy ételintolerancia okozza a gondjaikat. Nem ritka, hogy akár hosszú évek is eltelnek, mire felvetődik annak a gondolata, hogy a panaszokat az étrend okozhatja. Tartós panaszok esetén mindig ki kell vizsgálni, hogy nem áll-e szervi ok vagy más betegség a háttérben, de érdemes ételérzékenységre is gondolni” – hangsúlyozta a gasztroenterológus.
Az ételintolerancia laboratóriumi vizsgálattal kideríthető. És, ha utána kihagyjuk az étrendből a kimutatott alapanyagokat, a tünetek néhány hét alatt enyhülhetnek, elmúlhatnak, gyógyszerek nélkül – hívta fel a figyelmet Takáts Alajos.
Egy korábbi kutatás szerint Magyarországon az ételintolerancia gyanújával megvizsgált páciensek leggyakrabban a tejre, a tojásfehérjére, a búzára, az árpára, a kukoricára, a kóladióra voltak érzékenyek. A tünettel orvoshoz fordulók között volt olyan is, akinél az derült ki, hogy olyan „gyanú felett álló” fűszer okozott gondot, mint a – decemberben a mézes süteményekben és a forralt borban is sokat használt – fahéj.
Mint megírtuk, a bizonyos élelmiszerek allergiája és intoleranciája nem új „divat”; Hippokratész már időszámításunk előtt megfigyelte, hogy ha sajtot eszik, fáj a feje; a 15. században pedig III. Richárd angol királyon jelentkeztek csalánkiütésre emlékeztető reakciók szamóca fogyasztása után – igaz, ő ezt boszorkánysággal magyarázta. Mire 1906-ban az osztrák Clemens von Pirquet megalkotta az allergia kifejezést, már több orvos elismerte, hogy különböző ételek bőrproblémákat, asztmát, gyomor-bélrendszeri gondokat, vagy akár elmezavart is okozhatnak. Hivatalosan viszont csak az 1930-as években vált elfogadottá az ételallergia mint az allergia egyik válfaja. Arra nincs egyértelmű válasz, hogy miért szenvednek egyre többen az elfogyasztott ételtől, de szakértők szerint az biztos, hogy ehhez a modern életvitel és étrend is hozzájárul.
