Egymásnak ellenmondó üzeneteket küld a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter, aki szerint azt egyrészt megváltozott helyzethez igazítva módosítani kell – erről a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi kamara fórumán beszélt először. Pár nappal később – az uniós költségvetési vétó belengetése után - már arról beszélt a Világgazdaságnak adott interjúban, hogy a jövő évi kiadások finanszírozása megoldott. Varga azt is elmondta, hogy az idei költségvetési bevételek 1700 milliárddal lesznek kisebbek a tervezettnél és azt sem lehet kizárni, hogy 2021-ben az agrártámogatásokon kívül egyetlen eurócent sem érkezett az Európai Uniótól. Így a 2021-es költségvetés eleve 1500- 2000 milliárd forintnyi mínusszal kezd, ami még nem tartalmazza a kormány által beígért orvosi béremelés, családpolitikai intézkedések hiányzó forrásait.
A pénzügyminiszter szerint a bajokat tetőzi, hogy ha elhúzódik az uniós költségvetés elfogadása, az akár 2500 milliárd forintnyi uniós támogatás kiesését is jelentheti. Az interjúra egy napra rá kontrázott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint ez nem fordulhat elő – hiszen a most kifutó hétéves uniós költségvetésből – az átcsúszó pénzek miatt – még jövőre is több száz, ezer milliárd forintnyi kifizetés érkezhet.
Az egymásnak ellentmondó miniszteri nyilatkozatok, illetve a hétről-hétre növekvő hiány- és adósságszámok is rámutatnak arra, hogy a kormánynak nincs egy épkézláb költségvetési terve sem 2021-re, de még azt sem tudják, hogy 2020 hogyan zárul. A piac tisztánlátása érdekében is szükség lenne a 2021-es költségvetés módosítására, ám ennek a javaslatnak egyelőre híre-hamva sincs. A költségvetés elfogadására és módosítására vonatkozó szigorú szabályok miatt már nincs is lehetőség arra, hogy a parlament idén elfogadja a 2021-es költségvetési törvény módosítását. Ugyanakkor ellenzéki képviselők sejtései szerint nem lehet kizárni, hogy december utolsó ülésnapjain egy, a témától teljesen különböző törvényjavaslat módosításához csapva megjelenik a ház előtt a terjedelmes költségvetési módosítás.
Már a 2021-es költségvetési törvény nyár eleji elfogadásakor is sejteni lehetett, hogy 2020-ban a GDP csökkenése nem három százalék lesz, ahogy azt a büdzsében rögzítették, mint ahogy most már sejtjük, hogy a jövő évre beírt 4,8 százalékos növekedés is túlzó és a hiány is a tervezett többszöröse lesz. Akkor még azzal számoltak, hogy a költségvetési deficit idén 412 milliárd forint lesz – pedig már akkor nyilvánvaló volt, hogy ez képtelenség –, most épp ennek kilenc-tízszerese, 3600-4000 milliárd forint a kormányzati hiánycél. Ez a makrogazdasági alap már önmagában végrehajthatatlanná teszi a büdzsét, erre jönnek azok a hiánynövelő intézkedések, amelyekről a kormány a 2021 költségvetés nyár eleji elfogadása után döntött.
Januárban elvileg sor kerülne az orvosi bérek jelentős emelésére, legalábbis a parlament elfogadta ezt a törvényt, ám a 2021-es költségvetésben egy fillér nincs elkülönítve erre a célra, annak ellenére, hogy ez a lépés akár százmilliárd forintos pluszkiadással is járhat. A kormány számtalan, úgynevezett családpolitikai intézkedést fogadott el, amelyek többsége gyakorlatilag az építőipar támogatását jelenti. Többek közt visszahoznák az öt százalékos újlakás-áfát, milliókkal támogatják majd a lakásfelújításokat. Ezek a tételek csak a jövő évben, önmagukban, szintén plusz forrásként több tíz milliárd forintot igényelnek. Ezzel párhuzamosan a kormány a hetente tízmilliárd forintos nagyságrendben vállal gazdaságélénkítő kiadásokra kötelezettséget – templomfelújításra, stadion-, illetve sportcsarnoképítésre vagy éppen tanterem-felújításra. Ezen kiadások önmagukban több száz milliárd forintot tesznek ki, miközben az ideinél jóval kisebb növekedés a bevételi oldalt több mint 1700 milliárd forinttal csökkenteni – vagyis a 2021-es költségvetés alapból 1500- 2000 milliárd forintnyi pluszhiánnyal indulhat.
A jövő évi tartalékokkal is gond van: a járványügyi védekezésre 25 milliárd, a béremelésekre 184 milliárd és a költségvetés általános kiadásaira 118 milliárd forint van félretéve. A jegybank számításai szerint a 2021-es költségvetés teljes tartaléka alig 210 milliárd forintra, a GDP 0,4 százalékára rúg, ami még egy vírusmentes évben is nagyon szerény tartalék.
A költségvetési módosítás világossá tenné a gazdasági szereplők számára azt, hogy a kormány mire is készül a 2022-es választásokig, mennyi forrás áll majd rendelkezésére. Orbán Viktor kormányfő szeptember közepére ígérte a második hullámos gazdaságvédelmi intézkedéseket, de ezzel mind a mai napig adós kormány. A minap Tállai András, a pénzügyi tárca miniszterhelyettese úgy nyilatkozott, hogy most már tényleg dolgoznak a mindenkin segítő csomagon.
