Magyarország és Lengyelország megvétózta az Európai Unió által javasolt 1,15 billió eurós (1,4 billió dolláros) hétéves költségvetést és a 750 milliárd eurós európai helyreállítási alapot. Bár ezen két ország lenne a költségvetés legnagyobb kedvezményezettje, kormányaik határozottan ellenzik a jogállamiság feltételét, amelyet az EU az Európai Parlament utasítására fogadott el. A két ország tudja, hogy súlyosan sértik a jogállamiságot, és nem akarják megfizetni a következményeket.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kisebb mértékben Jarosław Kaczyński, Lengyelország de facto uralkodója valójában nem is egy olyan elvont fogalmat ellenez, mint a jogállamiság. Számukra a jogállamiság gyakorlati korlátokat jelent a személyes és politikai korrupció terén. A vétó egy kétségbeesett szerencsejáték két olyan államfő részéről, akik sorozatosan megsértik a jogállamiságot.
Ez egyben egy korábban még sosem tapasztalt lépés, amelyet ráadásul akkor tettek meg, amikor Európa a Covid-19 esetek számának veszélyes növekedésétől szenved, és ez zavarba ejtette a többi uniós ország képviselőit. A döbbenet utáni alapos elemzésből kiderült, hogy van mód a vétó megkerülésére.
A jogállamiságról szóló rendeletet már elfogadták. Ha nem születik megállapodás az új költségvetésről, a régi, 2020 végén lejáró költségvetést évente meghosszabbítják. Magyarország és Lengyelország nem jutna kifizetésekhez ebből a költségvetésből, mivel kormányaik megsértik a jogállamiságot.
Hasonlóképpen, a Next Generation EU nevezetű helyreállítási alapot megerősített együttműködési eljárás alkalmazásával lehetne megvalósítani, amint azt Guy Verhorfstadt is javasolta. Ha az EU ezen az úton halad, akkor megkerülhető az Orbán-Kaczyński vétó. A kérdés az, hogy az EU, esetlegesen Angela Merkel német kancellárral az élen, képes-e elegendő politikai akaratot összeszedni hozzá.
Elkötelezett híve vagyok az EU-nak mint a jogállamiságra épülő nyitott társadalom mintájának. Magyar zsidó származású vagyok, különösképpen foglalkoztat a magyarországi helyzet, ahol több mint 30 éve aktív emberbarátként tevékenykedem.
Orbán egy bonyolult kleptokratikus rendszert épített ki Magyarországon, hogy csupaszra rabolja azt. Nehéz megbecsülni, hogy mennyivel gazdagította családját és barátait, de sokuk rendkívül gazdag lett. Orbán most a Covid-19 új hullámát használja a magyar alkotmány és a választási törvény (ismételt) módosításához, hogy alkotmányos eszközökkel sáncolja el magát az egész életre szóló miniszterelnöki posztra. Ez tragédia a magyar emberek számára.
Hadd említsek néhány példát arra, hogy hogyan rabolta ki Orbán a magyar embereket. Hatalmas összegű állami pénzt utalt át számos magánalapítványnak, amelyeket közvetve irányít. Okos alkotmányos trükkel Orbán most végleg eltávolítja ezeket az eszközöket a nyilvánosság elől; kétharmados parlamenti többségre lenne szükség, hogy visszajuttassák őket a magyar néphez. Az érintett összegek közel 2,8 milliárd dollárt tesznek ki.
Csalárd tranzakciók sorozatában az Orbánhoz közeli cégek több mint 16000 lélegeztetőgépet vásároltak Magyarország részére, csaknem egymilliárd dollár összegben, amely messze meghaladja az intenzív ágyak és az azokat működtető egészségügyi szakemberek számát. A nemzetközi kereskedelmi adatok elemzése azt mutatja, hogy EU-ban Magyarország fizetett a legtöbbet a Kínából érkező lélegeztetőgépekért: egy ponton 50-szer többet, mint Németország.
Ezen vállalatok egyike megrendelést kapott Szlovéniától is, amelynek miniszterelnöke, Janez Janša Orbán szoros politikai szövetségese. Az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) meg kell vizsgálnia, hogy az EU-t megvezették-e. Kivizsgálást kíván a közelmúltban az orosz oltóanyag ügyében kötött szerződés is, amelyet Magyarország az első európai országként alkalmaz.
Ugyanakkor Orbán igyekszik elkerülni, hogy elszámoltatható legyen a tettei miatt, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy megakadályozza a 2019-es önkormányzati választások megismétlődését, amelyek során a Fidesz elvesztette az irányítást Budapest és más nagyvárosok felett. Mindent megtesz annak érdekében, hogy megfossza Budapestet az anyagi forrásoktól, és megvétózza a város kérelmét arra, hogy kölcsönt vegyen fel az Európai Beruházási Banktól, hogy új, szociális távolságtartásra alkalmas tömegközlekedési eszközöket vásárolhasson. Budapest 2021-ben 290 millió dolláros költségvetéshiánnyal számol. Hasonló körülmények uralkodnak az olyan városokban is, amelyeknek önkormányzata nem a Fidesz ellenőrzése alatt áll. Magyarország ellenzéki pártjai azzal próbálnak bátran kiállni Orbán ellen, hogy közös listát állítanak a 2022-es választásokra. De a sikernek csak korlátozott esélyei vannak, mivel Orbán rövid időn belül megváltoztathatja a szabályokat, ahogy azt korábban már többször is tette. Orbán kényelmesen azt tervezi, hogy új változtatásokat hajt végre a választási törvényen, miközben tombol a világjárvány, Budapesten kijárási tilalom van érvényben, és katonák járőröznek az utcán.
Sőt, Orbán szinte teljes ellenőrzést gyakorol a vidék felett, ahol a lakosság többsége él. Ő ellenőrzi a kapott információkat, és sok faluban a szavazás nem titkos. Gyakorlatilag az ellenzék nem érvényesülhet.
Csak az EU tud segíteni. Az uniós forrásokat például a helyi önkormányzatokhoz kell irányítani, ahol Magyarországon továbbra is működő demokrácia van, ellentétben az országos szinttel.
Az EU nem engedheti meg magának, hogy kompromisszumot kössön a jogállamisági rendelkezésekkel kapcsolatban. Az, hogy miként reagál az Orbán és Kaczyński által támasztott kihívásra, meghatározza, hogy nyitott társadalomként marad-e fenn, hűen ahhoz az értékhez, amelyre alapozták.
Copyright: Project Syndicate, 2020.
Soros György, a Nyílt Társadalom Alapítványok alapítója és elnöke