A színházak a járvány miatt újra zárva vannak. Az alábbi írásban szereplő egyik színház művésze elhunyt a fertőzésben. Rengeteg a kérdőjel, a bizonytalanság, így nem feltétlen a legelső szempont most, ki is vezeti a színházat. Néhány mandátum közben lejárt, így mégis dönteni kellett arról hogy ki vigye tovább a teátrumot. A vidéki színházak vegyes fenntartásúak, vagyis az önkormányzat és az állam közösen finanszírozza az adott intézményt. A törvény értelmében ebben az esetben a finanszírozóknak meg kell egyezniük az igazgató személyéről. A mostani kultúrharcos helyzetben azonban ez korántsem egyszerű.
Ősszel ahogy haladtunk előre az időben. úgy vált egyre élesebbé a helyzet.
Szombathelyen Jordán Tamás már korábban bejelentette, hogy nem indul a posztért. Két jelölt mérettette meg magát: Szabó Tibor színész, a szombathelyi társulat alapító tagja, és Harsányi Sulyom László rendező, aki korábban a tatabányai teátrumot irányította egy ideig. Szabó Tibornak nem volt vezetői gyakorlata, de pályázatát mások mellett Alföldi Róbert is támogatta. Harsányi csapatában pedig benne volt Mohácsi János, Mohácsi István, Perényi Balázs, Szikszai Rémusz és Czukor Balázs. Vélhetően utóbbi társaság kezdetben kapott biztatást az önkormányzat és a társulat részéről, bár végül a színház dolgozói kollégájukat, Szabó Tibort támogatták többségben.
A szakmai bizottságban és ez a többi pályázat esetében is így van, általában többségben vannak a minisztérium által delegált jelöltek és közöttük a jobboldali szimpátiájú Magyar Teátrumi Társasághoz kötődők. Harsányi Sulyom a közösségi oldalán sérelmezte, hogy szerinte a bizottság egyes tagjai nem is titkolták az elfogultságukat. - Kissé megszégyenülve ugyan, de nem leszek a Weöres Színház igazgatója. És azt hiszem mindaddig, amíg ilyen "szakmai" kérdésekkel kell számot vetni, semmilyen pozíciót nem fogok betölteni – írta a posztjában. Végül a bizottság Szabó Tibort ajánlotta igazgatónak és az önkormányzat meg is fogadta a tanácsot. (A bizottságban az önkormányzatot képviselő két alpolgármester mindkét pályázatot támogatta.) Az nem tudni, hogy a minisztérium gyakorolt-e nyomást ez ügyben a képviselő testületre, mindenesetre ha szembeszálltak volna az állami akarattal, akkor kockáztatják az állami támogatást. Erre azonban nem került sor, viszonylag csendben, különösebb vihar nélkül megválasztották Szabó Tibort.
A szintén ellenzékinek számító egri önkormányzat azonban elment a falig, sőt még annál is tovább. Az egri Gárdonyi Géza Színház élére heten pályáztak. Sokáig úgy volt, hogy az eddigi igazgató, Blaskó Balázs, aki tíz éve vezeti a teátrumot és többször nyíltan felvállalta kormánypárti szimpátiáját, nem indul a posztért. Ám aztán mégis harcba szállt, annak ellenére, hogy a tavaly megválasztott városvezetés jelezte, komoly problémákat lát a színházzal kapcsolatban. Lapunk még ősz elején úgy értesült, hogy Szőcs Artur, a Miskolci Nemzeti Színház rendezője lehet Egerben a befutó, ezzel a kormányoldal gesztust tenne, nem ragaszkodna minden esetben saját embereihez. A Színház-és Filmművészeti Egyetem botránya és a szakma egyre élesedő szétszakadása valószínű belejátszhatott abba, hogy gesztusok helyett Egerben is inkább az ellenzéki önkormányzat megleckéztetése, az ideológiailag megbízhatónak számító direktor támogatása mellett döntöttek. A szakmai bizottság ily módon Blaskó Balázst javasolta továbbra is igazgatónak (a társulat is őt támogatta), csakhogy Mirkóczki Ádám polgármester ezt másként látta, szerinte és aztán az illetékes bizottság is beleállt ebbe, szakmailag Szőcs Artur támogathatóbb programot tett le az asztalra. És ezt nem csak mondta, hanem tett is ezért, hiszen október 29-én az akkor még ellenzéki többségű önkormányzat megválasztotta igazgatónak Szőcs Arturt. Ráadásul épp a választás előtt korona vírusfertőzésben elhunyt Kelemen Csaba színész (aki az igazgatói posztra is pályázott). Végül azonban Szőcs Artur nem sokáig érezhette magát direktornak, mivel Mirkóczki hatálytalanította az október 29-i döntést és mégis Blaskót bízta meg a színház vezetésével. Az egészen abszurd történéseket azzal magyarázta, hogy ha nem Blaskó az igazgató, akkor hatszáz milliót bukik az önkormányzat, mivel az állam megvonja az idei és a jövő évi támogatását is a színháztól. Nyílt zsarolást emlegetett, az egri Fidesz frakció viszont megnyugodva konstatálta, hogy sikerült megvédeniük a színházat. Szőcs Artur ezzel szemben a Klubrádiónak adott interjúban úgy fogalmazott: sötét politikával átitatott dzsungelben vágott magának egy ösvényt, de a végén szakadék volt, zuhanórepülésben van és nem sokára földet ér. Hozzátette: esélytelen hogy az ember győztesként jöjjön ki, ha nem nyúl bele a politikába.
Tanulságos, az elején másnak tűnő, de végül gyakorlatilag hasonló forgatókönyv érvényesült Pécsen is. A baranyai megyeszékhelyen négyen pályáztak. Mint utólag kiderült valószínű az önkormányzat és a minisztérium között valamilyen informális megegyezés születhetett arról, hogy az eddigi igazgató Rázga Miklós nem indul újra a posztért. Tehát mindenképp változást szeretett volna a szintén ellenzéki önkormányzat a pécsi színházban. Kapott is az alkalmon néhány ismert szakmabeli. Beadta ugyanis a pályázatát Bodor Johanna koreográfus, a Budapesti Operettszínház volt balettigazgatója, akinek a csapatában több jeles színházi szakember mellett benne volt Udvaros Dorottya színésznő, aki a művészeti tanácsot vezette volna. Szintén pályázott Komáromi György, a Radnóti Színház gazdasági igazgatója Bérczes László és Göttinger Pál rendezőkkel, valamint Benkó Bencével és Fábián Péterrel, a k2 Színház vezetőivel. De gyakorlatilag belülről is érkezett pályázat, hiszen Lipics Zsolt a pécsi színház művésze együtt indult el Vidákovics Szlávennel, aki a Pécsi Horvát Színház vezetője is. Az előjeleket jó mutatta az a beszélgetés, amit többszöri egyeztetés után végül a szakmai meghallgatás napjára szerveztek. A pécsi civilek által szervezett diskurzusról furcsa mód épp a „pécsiek” hiányoztak, nem értek rá, valószínű aznap este épp játszottak, miközben Bodor Johanna és Komáromi György részletesen ismertette korábban már nyilvánosságra hozott szakmai koncepcióját (Lipicsék csak később tették nyilvánossá pályázatukat), úgy hogy a szakmai bizottság döntését még aznap titkosították.
A szakmai bizottság döntésének kiszivárogtatója végül Hoppál Péter fideszes országgyűlési képviselői lett, aki Péterffy Attila polgármesternek írt nyílt levelet közvetlenül a döntés előtt és arra hivatkozott, úgy tudja, hogy Lipicsék pályázatát ajánlotta a testület az önkormányzatnak. De azt is írta, hogy legyen fő szempont a „pécsiség” és azt se felejtse el a polgármester, hogy a kormány az elmúlt időszakban is „pénzesőben” részesítette a várost. Péterffy Attila a képviselő testülettel online konzultálva végül úgy döntött, hogy Lipics Zsolt igazgatóként és Vidákovics Szláven művészeti vezetőként irányíthatja a Pécsi Nemzeti Színház munkáját a következő öt évben. Indoklásul többek között a következőket nyilatkozta a pecsma.hu-n: „ A kormány által kialakított jogszabályi környezet egyértelművé tette: vagy azt a jelöltet választjuk, akire rámutatnak, vagy gyorsan kitaláljuk, hogy honnan teremtünk elő a város mai gazdasági helyzetében évi plusz 520 millió forintot a színház működtetésére.” A pécsi döntés tehát felfogható kompromisszumként is, meg úgy is, hogy engedtek a diktátumnak.
