Zöldzóna;Greenpeace;húsfogyasztás;

- Búcsú a dupla bélszíntől – A nagyüzemi hús előállítása az erdőirtások egyik legfőbb okozója

Az állati eredetű termékek nagy részét fenntarthatatlan rendszerben állítják elő. A megoldás a húsfogyasztás drasztikus csökkentése lenne.

Az emberek általában túlságosan sok húst és tejterméket esznek; persze vannak, akik kevesebbet, és vannak akik sokkal többet fogyasztanak másoknál, de összességében nézve jóval nagyobb az állati eredetű termékek iránti igény, mint amennyit a bolygónk elbírna – olvasható a Greenpeace oldalán. Az Amazonas-vidéken és a dél-amerikai erdőkben évről évre újabb területeket égetnek porrá, hogy megtisztítsák a földet, ahol aztán takarmánynövényeket termesztenek és állatokat legeltetnek. Az erdőirtások idén ismét rekordot döntöttek. Ma már ott tartunk, hogy a Föld szárazföldi területeinek 26 százalékát szarvasmarhák legeltetésére, vagy takarmánytermesztésre használják. 

A húsáért nevelt állatok tömege ma már nagyobb, mint a Földön élő összes emberé, és tízszerese a vadon élő állatok súlyának. Számuk megháromszorozódott az elmúlt évtizedekben, miközben a vadon élő állatok állománya egészen elképesztő mértékben, 60 százalékkal csökkent. Az Európai Bizottság egy nyilvános konzultációt indított, melyben az emberek véleményét kéri az erdőirtások megállításához. (A konzultációhoz a Greenpeace-en keresztül lehet csatlakozni.) Világos, hogy hosszú távon nem fogunk tudni ilyen mennyiségű húst termelni, mint most. De akkor mennyi az, amit le tudunk faragni a húsfogyasztásunkból? Hogyan befolyásolná ez az étrendünket? 

Az, hogy mit eszünk, személyes ügy. Mindenkinek megvan a maga indoka arra, hogy milyen ételeket fogyaszt: függ az egészségünktől, a kultúránktól, a személyes értékeinktől. Azonban, ha el akarjuk kerülni a környezeti katasztrófát, akkor mégiscsak van egy határa a hús- és tejtermék-fogyasztásnak, amit társadalmi szinten nem szabadna átlépnünk. A The Lancet című orvosi folyóirat szerint 2050-re el kellene érni, hogy minden ember hetente legfeljebb 300 g húst fogyasszon. Ez három csirkemellnek, vagy egy jókora darab steaknek felel meg. Mindemellett globális szinten 50 százalékkal több gyümölcsöt, zöldséget, diót és hüvelyest kellene beépítenünk az étrendünkbe. Jelen pillanatban azonban nagyon messze vagyunk ettől a céltól. Az állatifehérje-fogyasztás gyorsan nő, és ha ezzel az ütemmel számolunk, akkor 2050-re 76 százalékkal lesz nagyobb a hús iránti igény a Földön, mint most. Annyi terület azonban nincs a bolygónkon, hogy ekkora igényt erdőirtások és a klímaválság súlyosbítása nélkül fedezni tudnánk.

Európában kétszer annyi húst eszünk, mint az átlag, és 75 százalékkal többet, mint ami egészségünk szempontjából ideális lenne. Ahhoz, hogy 2050-ig a húsfogyasztást globálisan felére csökkentsük, Európának a következő 10 évben 70 százalékot kellene lefaragnia.

Együtt az erdők felfalása ellenMár több mint egymillióan követelnek egy erős erdővédelmi törvényt az EU-tól, ami megálljt parancsol az erdőpusztításhoz vezető fogyasztásnak, és ezáltal a jövőnket is megóvja. A #Together4Forests, azaz Együtt az erdőkért petíció több szakmai civil szervezet – köztük a WWF és a Greenpeace – összefogásának köszönhetően indult útjára. A petíciót olyan szakmai civil szervezetek támogatják hazánkban, mint a Felelős Gasztrohős és a Jane Goodall Intézet. Világszerte megdöbbentő ütemben tűnnek el az erdők és vele együtt a természetes élőhelyek. Az erdőpusztulás egyik fő oka közvetlenül kapcsolódik azokhoz az élelmiszerekhez, amelyeket itt Európában is fogyasztunk. Ilyenek például a főként állati takarmányként használt szója vagy a pálmaolaj, melynek termesztéséhez természetes erdőket, őserdőket irtanak ki, hogy kiszolgálják a nemzetközi piac igényeit. Az Európai Unió felelős a globális erdőirtások több mint 10 százalékáért, az Amazonas-vidéktől Indonéziáig. A jelenlegi EU-s szabályozás megengedi, hogy az erdőirtással összefüggésbe hozható termékek eljussanak az Európai Unió piacára. Most azonban az európai zöld megállapodás (EU Green Deal) keretében az Európai Bizottság először vizsgálja, hogyan lehetne kezelni a globális erdőirtást a piac szabályozásán keresztül. 

Egyre többen érintettek, 2027-re már minden tizedik magyar diabéteszes lesz.