Majdnem 800 ezer diagnosztizált cukorbeteg él Magyarországon, és további 500 ezren lehetnek azok, akik nem tudják, hogy cukorbetegek vagy még nem vettek rész diabétesz-szűrésen a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetségének (CEOSZ) adatai szerint. A számok ráadásul évről évre nőnek: 2027-re a 20-70 év közötti korosztályban már legalább minden tizedik magyar cukorbeteg lesz. A világon csaknem 463 millió ember érintett, ez a szám az előrejelzések szerint 2045-re elérheti a 700 milliót.;
1-es vagy 2-es?
„A CEOSZ 2018-as felmérése szerint a Magyarországon diagnosztizált cukorbetegek 4 százaléka 1-es típusú, autoimmun eredetű, 96 százaléka viszont 2-es típusú, „szerzett” diabéteszben szenved. Az egészségtelen táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód miatt a 2-es típusú cukorbetegség a leggyakoribb anyagcsere-megbetegedések közé tartozik. Ám míg korábban leginkább az idősekre volt jellemző, az elmúlt néhány évben egyre nagyobb arányban érinti a fiatalabb korosztályt, és sokaknál már csak valamilyen szövődmény diagnosztizálásakor derül ki. A diabétesz komoly – akár halálos kimenetelű – kóros állapotokhoz is vezethet: szív- és érrendszeri betegségekhez (stroke, szívinfarktus, érelmeszesedés, érszűkület), szem- vagy idegkárosodáshoz, illetve vesebetegségekhez” – hangsúlyozta Bartos Tímea, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus, foglalkozás-egészségügyi szakorvosa.
A cukorbetegség hátterében a hasnyálmirigy által termelt inzulinhormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia, relatív inzulinhiány) állhat. Mivel a sejtek inzulin hiányában nem képesek megfelelően felvenni a glükózt, a vércukorszint megemelkedik. A cukorbetegség legalapvetőbb diagnosztikai kritériuma a laboratóriumi vérvizsgálattal ismételten mért magas vércukorérték.
Az 1-es típusú cukorbetegség, más néven inzulinfüggő diabétesz az úgynevezett autoimmun betegségek egyik fajtája; a szervezet „megtámadja” és elpusztítja a hasnyálmirigyben lévő inzulintermelő sejteket. A 2-es típusú cukorbetegség alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin már nem tudja megfelelő mértékben csökkenteni a vércukorszintet. Általában 30 év fölött alakul ki genetikailag hajlamos és/vagy nem megfelelő életmódot folytató embereknél, de az elhízott gyermekek körében is egyre gyakoribb – mondta Porochnavecz Marietta, a CukorbetegKözpont diabetológusa.
Nem mindig van tünet
A cukorháztartás zavarát jelezheti a fáradékonyság, a nehezen csillapítható éhség- és szomjúságérzés, a fokozott vizeletürítés, a látásromlás, a bőrviszketés, a gyakori húgyúti fertőzések, nőgyógyászati fertőzések, hirtelen fogyás. A diabétesz kockázatát növeli, ha a családban már előfordult cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás, koszorúér-betegség vagy terhességi diabétesz. Ezekben az esetekben indokolt a nagyobb odafigyelés, gyanú esetén a mielőbbi diabetológiai szakorvosi vizsgálat.
Az „előszobája” nem csak egy trendi betegség
Az inzulinrezisztens állapot, amelyet a diabétesz előszobájának tartanak, egy ideig nem okoz tünetet, sőt a vércukorszint is normális marad, mivel a szervezet a szokásosnál nagyobb mennyiségű inzulint termel, hogy ellensúlyozza az inzulinrezisztenciát. Ha viszont a többéves túlműködés hatására kimerül a hasnyálmirigy, kialakul a 2-es típusú diabétesz. Ezért is fontos időben észlelni ezt az állapotot, megfelelő életmódváltással megelőzhető, de legalábbis kitolható a szerv kimerülése. Bár az inzulinrezisztencia legtöbbször nem jár tünettel, meddőség, elhízás, száraz bőr, gyakori fertőzések, fáradékonyság esetén ajánlott a kivizsgálás. Tartósan magas vércukorszint esetén vagy ha már a vizeletben is megjelent a cukor, cukorbetegségről van szó. Van alacsonyabb vércukorérték, de nincs enyhe, kezelést nem igénylő diabétesz, a súlyos következmények megelőzése érdekében a diabetológiai kezelés elengedhetetlen – hangsúlyozta a CukorbetegKözpont szakorvosa.
Gyógyítani nem lehet, kezelni muszáj
A tudomány mai állása szerint a cukorbetegség nem gyógyítható, az érintetteknek élethosszig tartó inzulinterápiára van szükségük az életben maradáshoz. Az inzulin tehát nem gyógyítja, hanem kezeli a cukorbetegséget. 1-es típusú cukorbetegség esetén ezt mindenképp pótolni kell. Injekcióval lehet a szervezetbe juttatni, szájon át szedve ugyanis nem tudja kifejteni a hatását. A 2-es típusú cukorbetegség kezelésének első lépése az életmódkezelés, amely magában foglalja a diétát és a mozgásterápiát, és akár rendezheti is az állapotot. Ha ez nem eredményes vagy túl késői, gyógyszeres kezelésre lehet szükség.
Meg kell tanulni, miből mennyit
A cukorbetegeknek kerülni kell a hozzáadott cukrot tartalmazó termékeket fogyasztását, így a répa-, a nád-, a barnacukrot, a mézet, a glükóz-fruktóz szirupot is. Ez nem azt jelenti, hogy a betegnek teljesen el kell felejtenie a cukrot, de csak szakember által meghatározott mennyiségű szénhidrátot szabad fogyasztania, ráadásul az sem mindegy, mikor, milyen felszívódású, azaz glikémiás indexű ételt visz be. Cukorbeteg-diéta esetén általános szabály, hogy csökkenteni kell a napi szénhidrátbevitelt, meg kell tanulni, hogy mikor, melyik alapanyagból mennyit fogyaszthat egy alkalommal, illetve, hogy melyik élelmiszer milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet. Az élelmiszereken 2016 óta nem használható a diabetikus megjelölés, mert a cukorbetegek azt úgy is értelmezhették, hogy a termék számukra is korlátlanul fogyasztható. A kifejezés nem jelent szénhidrátmentességet, csupán azt, hogy édesítőszerrel készült.
Tévhit, hogy tilos a sport
A diabétesz kezelésében kifejezetten fontos a rendszeres testmozgás. Edzés hatására ugyanis nő a glükóz felhasználása az izmokban, javul a sejtek inzulinérzékenysége. Fontos azonban, hogy csak megfelelően beállított vércukorszinttel és orvosi beleegyezéssel lehet sportolni, hiszen az edzés során az úgynevezett hipoglikémiás állapot is kialakulhat, amikor a vércukorszint a normál tartomány alá csökken. Ez komoly rosszulléttel, esetleg kómával is járhat, ezért a biztonságos testmozgás érdekében tudni kell, hogy például előtt mennyi idővel kell enni, vércukorszintet mérni.
Cukorbetegen a koronavírus is veszélyesebb
Mint megírtuk, a cukorbetegség a koronavírus okozta betegség veszélyességét is befolyásolja, egy nemzetközi kutatás szerint megduplázza a halálozás kockázatát. A nem vagy nem megfelelően kezelt cukorbetegekre, különösen, ha más betegségeik is vannak, különösen veszélyes a Covid-19.
1991 óta november 14-én, az inzulin felfedezőjének, az 1891-ben született Frederick Grant Banting Nobel-díjas kanadai orvos születésnapján tartja az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a cukorbetegek világnapját. Az ENSZ hivatalosan 2007-ben nyilvánította világnapnak, amelyen a cukorbetegség járványszerű terjedésére, a megelőzés lehetőségére és fontosságára hívják fel a figyelmet.
