A világ lakosságának több mint fele él tengerpart közelében. Ezeken a területeken már ma is súlyos károkat okoznak a szélsőséges időjárási események, számuk azonban a jövőben tovább emelkedhet.
Eddig a rizikóbecslések egymástól függetlenül vizsgálták az egyes időjárási jelenségeket, idővel azonban megfigyelték, hogy ezeket általában ugyanazok a körülmények váltják ki, ezért többnyire egy időben jelentkeznek. Ez felerősíti a problémát – véli Douglas Maraun, a bécsi Wegener Intézet munkatársa. Ha a viharok nagy vízmennyiséget hajtanak a partvidéki területekre, a heves esőzésekből származó víz pedig elsősorban a folyótorkolatokban halmozódik fel, akkor a vízszint még nagyobb mértékben emelkedik meg.
Maraun tagja annak a nemzetközi kutatócsoportnak, amely már Európa partvidéki területeinél megvizsgálta, hogyan változik 2099-ig a klímaváltozás hatására a heves esőzések és viharok által együttesen okozott áradások kockázata. A 2019 őszén publikált eredményeik szerint Észak-Európában intenzívebbé vált a csapadék, így jelentősen megnőhet az egy időben jelentkező heves esőzések és viharok veszélye. A partvidéki területeken a folyótorkolatoknál ez áradásokkal járhat.
Amennyiben a globális átlaghőmérséklet további 4 Celsius-fokkal emelkedik 2099-ig, az jelentősen megnöveli az árvizek kockázatát Nagy-Britannia nyugati partvidékén, Franciaország északi részén, az Északi-tenger keleti és déli partjainál, valamint a Fekete-tenger keleti részén.
A modellezések szerint a Bristol-csatorna, devoni és cornwalli brit partvidék, valamint Hollandia északi partvonala fókuszponttá, vagyis olyan területté válhat, ahol hat éven belül egynél többször fordulnak elő ilyen kettős időjárási szélsőségek.
Hasonlóan baljós eredmény született a világméretű felmérésből is, amelynek eredményeit a Communications Earth & Environment című tudományos lapban mutatták be. Ahogyan az Európára vonatkozó vizsgálatban, ezúttal is az 1970-2004 közötti időszak adatai alapján jövendölték meg a 2070-2099 közötti időszak egyes forgatókönyveit – mondta Maraun. A vihar- és csapadékszimulációkat áradások szimulációival együtt elemezték, a modellvizsgálatokat az Európai Bizottság isprai (Olaszország) kutatóközpontjának munkatársai végeztek.
Megfigyelték, hogy az áradások és heves esőzések elsősorban olyan zónákban történnek meg együtt, ahol nyugati szelek fújnak, és olyan régiókban, ahol trópusi viharok - hurrikánok és tájfunok - alakulhatnak ki.
„Ha a károsanyag-kibocsátás mértéke továbbra is magas marad, megnövekszik annak a lehetősége, hogy egyidőben jelentkeznek a heves esőzések és az áradások: 2100-ig a jelenlegihez képest több mint 25 százalékkal. A 40. szélességi körtől északra lévő területeken több mint 2,5-szer gyakrabban jelentkezhetnek ilyen kombinált események” – mondta a klimatológus.
„Különösen érintettek az északi féltekén az Egyesült Államok, Kanada, Észak-Európa és Kelet-Ázsia partjai, például Kína, Korea és Japán. A déli féltekén pedig a déli partvonal mentén Dél-Amerika és Új-Zéland” – foglalta össze Maraun.
A szubtrópusokon ellenben ritkábbakká válhatnak ezek a kettős események.
