A Demokratikus Koalíció egyik legfontosabb választási ígérete volt az EP-kampányban az európai minimálbér bevezetése, amire a Fidesz csak legyintett. Most – ahogy mondani szokták – kárnyújtásnyira van tőlünk egy uniós irányelv, amely lényegében tartalmazza: minden magyarnak tisztességes bére legyen. Mit is jelent ez a munkavállalónak? Biztosan nem lesz nálunk kétezer eurós luxemburgi minimálbér. Azt viszont elérhetjük, hogy méltányos és garantált megélhetést biztosító fizetést kapjon minden uniós munkavállaló. A mostani, nettó 107 ezer forintos hazai bérminimum ehhez kevés.
A készülő uniós irányelv először is kiveszi a kormány kezéből azt a jogot, hogy maga határozza meg a legkisebb adható bérjövedelem szintjét azzal, hogy a szociális partnerekkel való egyeztetést ír elő. A NER viszont 2010 után a magasabb jövedelműeknek egyre több kedvezményt biztosított, miközben Orbán rendszere milliókat sodort szegénységbe. Magyarországon a legtöbbet kereső tíz százalék az összes bér harminc százalékát viszi haza, míg a legkevesebbet kereső ugyancsak tíz százaléknak a kifizetett bérek kettő százaléka jut. Az alsó jövedelmi harmadba esők ugyanakkor 11 százalékkal részesednek a közös tortából, és a munkavállalók felének mindösszesen 25 százaléka jut a teljes bérjövedelemből (IDEA Intézet).
Mi ez, ha nem elképesztő igazságtalanság? Ezek után nehéz arra hivatkozni, hogy a gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a legalacsonyabb bérek felzárkóztatását. Ez igenis lehetséges, csak az elosztás elvén kell változtatni. Ez azt is jelenti, hogy az irányelv életbe lépését követően végre olyan minimálbért kell megállapítani, ami tisztes megélhetést biztosít. Az EU tehát a szegényebb rétegek mellett teheti le a voksát. Legyen joga valamennyi munkavállalónak olyan fizetést kapni, hogy ne jövedelmi szegénységben éljen, hanem képes legyen biztosítani a saját megélhetését, a gyermekek nevelésének költségeit, majd boldog, tisztes viszonyok között a nyugdíjas éveket élni!
Mindenki szeretne a nyugat-európai jövedelmi szintre jutni, és végre felemelkedni a mélyszegénységből, kikerülni a méltatlan életkörülményekből. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, először a legalsó bérkategóriában kell rendezni a fizetéseket, ami azután felhajtóerőt képez a minimálbér felett keresőknél is. Ez kihat mindenkinek a jövedelmére, a munkájának elismerésére, sőt a gazdaságra is, ami a fizetőképes kereslet növekedése révén a GDP növekedését eredményezheti. Ez hozhatja magával azt is, hogy a jobb fizetések lehetővé teszik számos olyan cél elérését, amely jelenleg sok százezer család számára elérhetetlen álom.
Tudjuk, persze, hogy sajnos a kormány csak azt tartja be, ami a számára fontos. Miért pont ezt az irányelvet követné az Orbán-kormány? Számos esetben még a kötelezettségszegési eljárások megindítása sem ijeszti el a Fideszt. A tervezett irányelv alól viszont nincs kibúvó, mert azt be kell tartani – vagy jön egy újabb uniós eljárás.
A tervezett közösségi norma a szociális párbeszéd megerősítését is célul tűzi ki. Az érdekegyeztetés, a hazai szociális párbeszéd korábban bevett folyamatát helyreállítani nehéz lesz, de nem adhatjuk fel. Az irányelv azon előírását, hogy a szakszervezetek intézményesített szerepét erősíteni kell, nem tudja majd a kormány megkerülni. Ez lehet az alapja annak, hogy a későbbiekben az érdekképviseletek nyomására a minimálbér szintjét a megfelelő kritériumok figyelembevételével állapítsák meg.
Magyarországon az is óriási probléma, hogy a munkavállalók többségét nem védi kollektív szerződés, hiszen a szakszervezetek kizárólag a nagyobb vállalatoknál vannak jelen, s az egyes ágazatokat teljesen lefedő ksz-eket csak nyomokban lehet felfedezni. Így fordulhat elő, hogy a kisvállalkozásoknál a munkavállalók teljesen kiszolgáltatottak. Az irányelv ebben is segítene. Előírnák a tagállamoknak, amelyeknél a kollektív szerződések munkavállalókra vonatkozó lefedettsége nem éri el a 70 százalékot, hogy teremtsenek megfelelő kereteket, és hozzanak létre akciótervet a kollektív tárgyalások erősítésére. Nálunk most a kollektív szerződéssel védett munkavállalók aránya 21 százalék körül van, legalábbis az Európai Szakszervezeti Szövetség 2016-18-as adatai alapján.
Magyarországon tehát van mit rendbe tenni. A kollektív szerződés keretében foglalkoztatott munkavállalók 70 százalékának elérése óriási eredmény lenne. A szociális párbeszédnek természetesen van egy másik fontos résztvevője is, mégpedig a munkaadó. Az ő szerepük ebben a kérdésben ugyanolyan fontos, de ez már egy újabb eleme az európai minimálbérről szóló tervezett irányelv sikeres alkalmazásának.
Jó Európához tartozni, ugyanakkor szomorú, hogy Európán keresztül kell és lehet csak kikövetelni a tisztességes béreket. Éljünk ezzel a lehetőséggel! Kész szerencse, hogy az irányelv elfogadását Orbán Viktor nem tudja megakadályozni, mert ehhez elég az egyszerű többség is.
A szerző közlekedési szakértő, a DK szakpolitikusa, önkormányzati képviselő