Igazi pénzgyár volt a koronavírus-válság kitöréséig a ferihegyi repülőtér üzemeltetése: az elmúlt négy évben 70 milliárd forintnyi adózás utáni nyereséget zsebelhettek be a tulajdonosok. Ezért is gondolhatta magyar vállalkozók egy csoportja, hogy a koronavírus miatt padlóra küldött repteret kormányzati hátszéllel megvásárolják. A Budapest Airport jelenlegi tulajdonosai, többek közt más repterek üzemeltetésében is érdekelt kanadai nyugdíjalap tartják magukat és – mint a Népszavának nyilatkozva megerősítették –, hallani sem akarnak a számukra eddig komoly nyereséget termelő cég eladásról. Iparági elemzők szerint amennyiben a magyar kormány „kisajátítási” törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra átgondolnák a magyarországi befektetéseiket.
Csak tavaly 110 milliárd forintos árbevétele volt a Budapest Airportnak (BA), amiből 30 milliárd forintos adózási utáni nyereséget értek el – egyetlen év alatt. A ferihegyi repülőtér üzemeltetési jogát (nem magát a repülőteret mert az maradt állami tulajdonban), 2005-ben értékesítette 75 évre a Gyurcsány-kormány. Az akkori nyertes már nem tulajdonosa a repteret üzemeltető Budapest Airportnak. Ma a német Avi-Alliance cégen keresztül egy kanadai nyugdíjalap többségi tulajdonában van a repteret üzemeltető cég, kisebbségi tulajdonosként egy szingapúri befektetési alap is jelen van.
A Budapest Airport az elmúlt években sorra nyerte a szakmai- és közönségdíjakat, Ferihegy a közepes európai repterek között folyamatosan jól teljesített, a forgalma évről-évre dinamikusan nőtt. Az elmúlt években készült el a két terminált összekötő Skycourt illetve az új utasmóló, amely megnövelte a a reptér kiszolgálóterületét, emellett megépült a repülőtéri szálloda is, ami már évtizedek óta alapkövetelmény egy ekkora európai repülőtér esetében. Emellett a teheráru-forgalom is folyamatosan növekedett, épp tavaly adták át az új Cargo-bázist és a régi teherterminálok is tovább működnek.
Miközben a reptér dinamikusan fejlődött a sorra seperte be a szakmai díjakat, az utaspanaszok szinte állandóak voltak. Leginkább és legtöbbször a fapados cégek utasait érintő zsúfoltságot tették szóvá. Régi megoldatlan ügy a repülőtér közösségi közlekedésének hiánya is. A jogos utaspanaszokat a kormány az elmúlt években kihasználva nyomást helyezett a reptér tulajdonosaira, újabb és újabb fejlesztéseket követelve. Emellett a miniszterek és Orbán Viktor miniszterelnök is többször utalt ara, hogy a magyar kormány nem bánná, ha a repülőtér újra magyar tulajdonba kerülne.
Az események a nyáron gyorsultak fel, amikor is Jellinek Dániel, az Indotek Befektetési Zrt. vezérigazgatója magyar és kisebb részben amerikai befektetők nevében ajánlatot tett a BA megvételére – írta meg október elején a Bloomberg. Az ajánlattevő konzorciumban a hírek szerint a részben állami tulajdonban lévő Mol Nyrt. is ott van, a meg nem nevezettek között pedig reptérüzemeltetési gyakorlattal rendelkező is van. A Mol jelenléte azért figyelemre méltó, mert a cég új befektetési lehetőségeket keres már évek óta és forrásai is lennének egy ilyen léptékű felvásárláshoz. A kanadai tulajdonosok akkor elutasították a vételi érdeklődést. A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) megszerezte a fő tulajdonos a kanadai PSP nyugdíjalap elutasító levelét. A lap szerint a három tulajdonos – az Avi-Alliance többségi tulajdonos, valamint szingapúri és kanadai pénzügyi befektetők – meg akarják tartani a repülőteret 2080-ig, a koncessziós szerződés végéig. Az eladás nem került szóba, és nem is mérlegelték – állt abban a levélben, amelyet a kéretlen ajánlattevőknek írtak válaszként. A levelet Patrick Charbonneau, az Avi-Alliance mögött álló kanadai PSP nyugdíjalap menedzsere írta alá. A légi közlekedési szektorban és az európai befektetési környezetben egészen egyedülálló folyamat lenne, ha Orbán embereinek sikerülne rátenni a kezüket a Budapest Airportra – írta a FAZ. „Egy repülőtér minden ország számára fontos arculati tényező. Amennyiben a kormány kisajátítási törekvése sikerrel jár, az fatális jelzés lenne a külföldi befektetőknek, akik egészen bizonyosan újra át fogják gondolni a magyarországi befektetéseiket” – idézett a cikk egy, a légiforgalomban tevékenykedő tapasztalt befektetőt. Hozzátette: az utóbbi időben csak a harmadik világban váltak ismertté olyan projektek, amelyek a helyi kormány törekvései miatt fulladtak kudarcba, de azokban az esetekben is három számjegyű milliárdos kártérítéseket fizettek.
A magyar kormány nem semleges az ügyben, ami abból is kiderül, hogy a kabinet megvétózta a Budapest Airport hitelkérelmét az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD). A BA 50 millió eurós (mintegy 18 milliárd forintos) átmeneti hitelt kért volna bank koronavírus-alapjából működése fenntartására (bérekre és egyéb költségekre) még májusban, ám azt a magyar kormány szokatlan módon megvétózta. A Budapest Airport a Népszavával azt közölte, hogy az EBRD ügylet kútba esése ellenére „köszönhetően a korábbi évek gazdálkodásának és tőkeerős tulajdonosainknak, a Budapest Airport működése továbbra is stabil, a vállalat finanszírozása biztosított. A repülőtér üzemeltetőjeként a Budapest Airport továbbra is garantálni tudja a repülőtér biztonságos és folyamatos működését, illetve az ehhez szükséges személyi állomány rendelkezésre állását.” A Budapest Airport a felvásárlási szándékról a Népszava kérdésére annyit közölt, hogy „sajtóhíreket és piaci pletykákat nem kíván kommentálni. A BA tulajdonosai elkötelezett, hosszú távú és tőkeerős befektetők, akik az elmúlt időszakban szorosan és sikeresen dolgoztak együtt a Budapest Airport vezetőségével. A repülőtér az elmúlt években gazdaságilag virágzott; az utasforgalom jelentősen nőtt. 2020-ben a Budapest Airport sorozatban hetedszer nyerte el a legjobb kelet-európai repülőtérnek járó rangos, kizárólag független utasértékelések alapján odaítélt Skytrax díjat. A Budapest Airport tulajdonosai és vezetősége egyaránt hisz a repülőtér gazdasági potenciáljában és hosszú távú növekedésében – írta a BA.
Kérdéseinkkel megkerestünk az Indotek-csoportot is, ám lapzártáig nem válaszoltak.
