„Az általad éreztetett »félelmet« kicsit túlzottnak érzem, Tibor! A síelés legalább olyan kockázatos, mint a Covid-veszély, mégis síelsz. Nagyon helyesen teszed! Tudod, hányan vannak olyan véleménnyel a síelésről, mint te a Covid-veszélyről? Rengetegen! Tehát vigyázzunk egymásra, de – szerintem – ne bénítsuk meg a nagyon fontos egészségvédő, szórakoztató sportokat” – érvel egy fórumon István, 67 éves építésvezető, aki saját elmondása szerint anyatej helyett kapta a havat a gyerekkorában, és évente három-négy alkalommal utazik el az olasz vagy osztrák úti célok egyikére.
Tibor, akivel vitába szállt, 79 éves villamosmérnök, aki 1953-ban kötött először sílécet, kantni nélküli, fehérre festett fakészséget, lemezpofákkal, bőrcsatos kötéssel, Magyar Királyi Hegyivadászok bélyegzővel. Ha idehaza van hó, akkor a Kékes, Mátraszentistván és Eplény pályáin is megfordul, de évtizedek óta külföldre is jár. Minden évben ellátogat a Tuxer gleccserre.
„A 2660 méteren lévő épületegyüttes éttermeiben, bárjában, a síszervizben és síshopban, a toalettekben ezernél is több ember lehet délidőben – meséli. – Az intézkedéseket biztosan körültekintően hozták meg, de harminc ország sízői között garantáltan lehetnek fegyelmezetlenek. Ha fertőzöttek, rövid idő alatt sok embert megbetegíthetnek. Ezt semmilyen intézkedéssel nem lehet megoldani” – véli Tibor, aki 35 éve jár a Tuxerre. Megszállott síző létére az idei szezonban nem meri vállalni az utazást. „Fáj a szívem, de a józan ész azt diktálja, hogy ne menjek” – írja a fórumban.
Elszabadult görbe
A világgazdaság össztermékének 10-11 százalékát megtermelő turizmust – és a hozzá szorosan kötődő vendéglátást – az elsők között kényszerítette térdre a pandémia. A január-februári terjedésben kulcsszerepet játszott az akkor még ismeretlen kórokozó, az észak-olasz és osztrák hüttékben gyanútlanul vigadtak a sízők, széthurcolva a koronavírust. Ami az utazásokkal persze ugyanígy megtörtént volna később is. A gazdaságaikat féltő nyugat-európai országok azonban féléves megtartóztatás után nem szívesen néznek újabb sanyarú hónapok elé.
Sebastian Kurz kancellár még a második hullám elején, szeptemberben Ljubljanában közölte: „a téli turizmus és a síelés lehetséges lesz”. Az osztrák politikus azóta sem akar lemondani az államkassza fontos bevételét jelentő síturizmusról. „Minél több a fertőzés, annál kevesebb vendég jön, és annál nagyobbak a károk. Ez rengeteg munkahelybe kerül. Ezért össze kell tartanunk, a fertőzésszámokat pedig meg kell fognunk, hogy ezzel is csökkentsük a gazdaságot és a foglalkoztatást ért károkat” – üzent a bezártságtól megcsömörlött, „koronafáradtsággal” küzdő lakosságnak.
A halálozási adatok növekedésével a világ második legrosszabb statisztikáját produkáló magyar védekezést vezénylő kormányfő érthetően szigorúbb hangot ütött meg. Orbán Viktor kezéből kicsúszott a járványgörbe, és miután továbbra is felszálló ágú előrejelzéseket kap, tart a folytatástól. Tart attól, hogy ha központi leállást nem is kell elrendelni, a gazdaság enélkül is mattot kap, ha ágynak esik a fél ország. A járvány lassítását nem segíti, ha a gócok felé törekednek a magyarok télen – miközben a pénzüket sem itthon költik el –, viszont a kormányzati közvélemény-kutatások vélhetően fölösleges kockázatnak és luxusnak tartják a síelést.
Hüttepartik jegelve
A síelők által előszeretettel látogatott szakportál, a sielok.hu alapító-főszerkesztője érthetetlennek tartja a magyar határzárat és a korlátozásokat. „Már a szeptemberi határzár is váratlanul ért bennünket, az októberi hosszabbítást pedig még inkább indokolatlannak tartjuk. Látjuk, hogy majd’ két hónapos zárlat után miként emelkedik a járványgörbe a hazai esetek miatt. Ebben semmi szerepe a külföldi utazásoknak” – fogalmaz Wesselényi Andrea, aki szerint inkább a piacvédelem magyarázza az intézkedést, semmint a külföldi járványveszély. Kiemelte: a sípályák minden óvintézkedést megtesznek, a hütték kedvelt partijait sehol sem szervezik meg. Elővételben vagy maszkban lehet bérletet venni, kitelepítik és hőgombával látják el a büféket, hogy az étkezések során se terjedjen a vírus. Így a síelés semmivel sem kockázatosabb, mint a hazai közösségi terek látogatása.
A portál szeptember elején érzékelte először az olvasottság megcsappanását: a csoportos utakat általában már ekkor elkezdik szervezni az iskolák. Jelenleg az ilyenkor szokásos 3-400 síút és sítábor harmada, 116 érhető el a felületen, 20-30 utazásszervező helyett 13 hirdette meg az ajánlatait. A mintegy félezer szállásadó partnerük közül 375 tart ki, minden második Ausztriában várja az üdülőket.
A Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) kérdésünkre azzal kommentálta a magyar határzár intézményét és a kormányfő külföldi síelésre vonatkozó szavait, hogy bíznak a helyzet kedvező alakulásában, és abban, hogy a magyar utasok élhetnek a kedvtelésüknek. „Ausztria éppen a minap adott pozitív biztonsági kockázati besorolást Magyarországnak, így lehetővé tette, hogy a magyarok korlátozás nélkül beutazhassanak Ausztriába” – fogalmazott Bakó Balázs, a marketing és kommunikációs bizottság tagja. Az Európai Utazási Irodai Szervezetek Szövetsége (ECTAA) nemrég a határnyitásokat sürgető állásfoglalást adott ki. Eszerint túl sok alaptalan utazási korlátozás van még mindig érvényben. Felhívják a tagállamokat, hogy tartsák be az Európai Bizottság ajánlásait a korlátozások összehangolt eltörléséről, amennyiben a járványügyi helyzet ezt megengedi. „Az általános utazási korlátozások a járványügyi helyzetektől függetlenül nem megalapozottak és akadályozzák az idegenforgalmi ágazat nagyon törékeny gazdasági fellendülését” – mondta Pawel Niewiadomski, az ECTAA elnöke.
Európa síterepei közül a hazai szövetség legtöbb információval Ausztriáról rendelkezik, ahol a síközpontok és a szálláshelyek minden lehetséges óvintézkedést megtesznek, a szükséges távolságtartás biztosításával, folyamatos fertőtlenítésekkel és a közös helyiségekre vonatkozó létszámkorlátozásokkal készülnek. Ausztria messze a legkeresettebb a hazai síelők körében, legyen szó egyénileg vagy csoportosan utazókról, közölte a MUISZ. Olaszország a magasabb árú szolgáltatások ellenére is népszerű. A franciaországi síterepeket főként a 18–26 év közötti hazai korosztály látogatja. Szlovákiába is sok honfitársunk jár síelni; a V4-tag valamivel olcsóbb, mint az ausztriai és franciaországi helyszínek, de kisebb síterepekkel. Az elmúlt években valamelyest nőtt a szlovéniai síelések iránti kereslet, de még mindig viszonylag kevesebben utaznak oda Magyarországról, pedig jó minőségű pályák és szolgáltatások várják az odautazókat. Az idei tendenciákat a szövetség szerint természetesen még nagyon sok körülmény befolyásolhatja.
Tucatnyi hazai pálya
A Sielők-portál üzemeltetői szerint a híréhség tapintható a közösségükben: nagy az igény az információra, a jó hírekre. Márpedig ilyenek akadnak: a magyar–osztrák határhoz közeli Hockaron tesztelték a Covid-szabályokat a minap. A 40 centis friss hóban félezer síelő vághatott neki a pályáknak, hütték helyett food truckok – autósbüfék – várták őket a pihenőkben.
A tervek szerint csúcsidőben előre kell majd helyet foglalni az interneten, és valószínűleg a rendelést is online kell leadni. A hírekben Magyarország pályái egyelőre nem szerepelnek. Idehaza nagyjából egy tucat síterep várja a téli sportok híveit, köztük a legismertebb Mátraszentistván, Eplény, Bánkút, Dobogókő és Kékestető. Ezek a pályák azonban igencsak leterheltek megfelelő hóviszonyok esetén, így az idei szezonban még népesebb napokkal kell számolniuk az odalátogatóknak. Az üzemeltetők még nem döntöttek ilyesmiről, de nagy torlódás esetén elképzelhető, hogy előre kell majd jegyet váltani egy-egy helyszínen. De hol van még az idei hó?
