Hazánk szempontjából rossz ómen, hogy az Orbán-kormány 31 országgal együtt csatlakozott egy, a nők önrendelkezési jogát kétségbevonó közös nyilatkozathoz. A javarészt a demokráciát, az emberi jogokat és a nők jogait egyaránt semmibe vevő fekete-afrikai és arab államok által aláírt kiáltványt az Egyesült Államok indítványozta és annak hazánk – Brazíliával, Egyiptommal, Indonéziával, illetve Ugandával egyetemben – a társkezdeményezője volt. Az úgynevezett Genfi Konszenzus Nyilatkozata egyebek mellett az emberi élet védelmére szólít fel annak ellenére, hogy az aláírok közül nagyjából egy tucat országban az előző öt évben is végeztek ki embereket. A dokumentum ezenfelül azt is állítja, hogy a nőknek nincsen nemzetközileg elismert joga az aborutsz, ezért a kérdésben minden államnak saját joga dönteni.
A Trump-adminisztráció részéről a deklaráció egyértelműen kampányfogás, az abortuszellenes evangéliumi keresztények szavazatainak megnyerésére tett kísérlet. Árulkodó, hogy a hírek szerint a kiáltványon kizárólag az amerikai külügyminisztérium politikai kinevezettjei dolgoztak, a karrierdiplomatákat kihagyták annak szövegezéséből.
Az Egyesült Államokban a jelenlegi törvények szerint a nőknek korlátlan joguk van a terhességmegszakításhoz, ahogyan hazánkban és Belaruszban is, a kiáltványhoz szintén csatlakozó Zambia is viszonylag szabad hozzáférést biztosít az abortuszhoz. Az említett országok vezetőinek szemszögéből a deklaráció akár egyfajta szándéknyilatkozatként is értelmezhető, hogy a többi 28 aláíróhoz igazítanák a szabályozásukat, vagyis korlátozásokat terveznek.
A nők önrendelkezési jogát zászlajára tűző, amerikai Center for Reproductive Rights adatbázisa szerint a kiáltványt elfogadó államok közül ötben (Egyiptomban, Haitin, a Kongói Köztársaságban, Irakban és Szenegálban) teljesen tiltott az abortusz, további huszonháromban pedig csak szigorú feltételek mellett lehetséges. Nőjogi szervezetek már régóta azt hangoztatják, hogy a legális és biztonságos alternatívák elvétele nem szünteti meg a terhességmegszakításokat, csupán veszélyesebbé teszi azokat. A kommunista Románia szemléletes példa erre, ahol a Ceausescu-rezsim teljesen betiltotta az ilyesfajta orvosi beavatkozásokat, emiatt 1965 és 1989 között becslések szerint mintegy 10 ezer nő halt bele az illegális abortuszok során fellépő egészségügyi komplikációkba. Az ultrakonzervatív értékeket valló kormányok mégis megpróbálkoznak a korlátozással, legutóbb Lengyelország mozdult ebbe az irányba.
A lengyel szabályozás már eddig is szigorú volt, de a helyi alkotmánybíróság csütörtökön alkotmányellenesnek nyilvánította a terhességmegszakítást a beteg magzatok esetében is, vagyis az eddig legálisan elvégzett abortuszok 98 százalékát megtiltja. A döntés a szükséges törvények meghozatalára kötelezi a parlamentet. A zömében a kormány kinevezettjeiből álló, megkérdőjelezhető legitimitású taláros testület a közvéleménnyel szemben foglalt állást – a felmérések szerint a társadalom többsége évek óta ellenzi a további korlátozásokat, a lakosság nem elhanyagolható része (30-40 százaléka) az enyhítés pártján van.
Jaroslaw Kaczynskit, a kormányzó szélsőjobboldali Jog és Igazságosság Párt (PiS) elnökét azonban nem érdekli a népakarat. A Lengyelországot háttérből irányító politikus már 2016-ban kifejtette: az a célja, hogy a nők az életképtelen magzatokat is kihordják, az újszülöttnek nevet adjanak, megkereszteljék, majd eltemessék. A PiS a nők önrendelkezési jogát pártoló tömegtüntetések hatására hátrált meg az ügyben, ezért az alkotmánybíróságnak kellett elvégezni a piszkos munkát. Az ítélethirdetés időzítése kifejezetten kapóra jön a kormánynak: az abortusz-téma elterelheti a figyelmet arról, hogy a kabinet képtelen úrrá lenni a koronavírus-járványon (pénteken ismét rekordszámú, 13 632 megbetegedést, illetve 153 halálesetet regisztráltak Lengyelországban), a fokozódó fertőzésveszély pedig távol tarthatja az embereket az utcai megmozdulásoktól. Hosszú távon viszont kétséges, hogy Kaczynski malmára hajtja a vizet egy ilyen, az ellenzék által embertelennek nevezett szabályozás ráerőltetése a lengyelekre. Abban mindenesetre biztosak lehetünk, hogy az Orbán-kormány figyelemmel kíséri, mi történik Varsóban. A lengyel abortuszvita kimenetele ezért végső soron akár a magyar szabályozásra is hatással lehet.
