Súlyos üzenete van annak, hogy Varga Zs. Andrást jelölték legfőbb bírónak, mivel a személye degradálja az egész bírói kart. Azt üzente ezzel a hatalom, hogy az egész bírói karban nincs egyetlen egy olyan bíró sem, akit alkalmasnak tartana erre a posztra.
Pártunk és kormányunk a társadalmi érdekek helyett a mindenkori aktuálpolitikai szándékainak megfelelően csűri-csavarja a jogalkotást, mellyel a legnagyobb nyugalommal és hidegvérrel él vissza. Pedig az ilyen típusú jogszabályok a joguralom elvét sértik. De ott, ahol az alkotmányt legfeljebb csak lábtörlőnek használják, ez nem szempont.
Polt Péter egykori helyettesének alkalmassága hagy kívánnivalókat maga után. Nem is keveset. Amikor a kormány mandátuma lejárta előtt eltávolította posztjáról a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökét, Baka Andrást, 2011-ben Navracsics Tibor még azzal érvelt, hogy Baka András nem lehet a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő. Visszamenőleges hatállyal írtak jogot ahhoz, hogy el tudják távolítani Baka Andrást. Varga Zs. Andrásnak szintén a visszamenőleges hatály tilalma alá eső törvényt alkottak, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke lehessen. Baka András 17 nemzetközi bíróságon eltöltött évvel a háta mögött nem lehetett legfőbb bíró. Varga Zs. András mindennemű bírói gyakorlat nélkül lehet.
Strasbourgban, a Baka kontra Magyarország ügyben a magyar kormány azt állította, hogy a Kúria elnökének új megválasztási kritériuma (öt éves Magyarországi bírói gyakorlat) azért került bevezetésre, hogy biztosítsa a bíróságok befolyását a tisztségre jelöltek kiválasztásában, azzal a céllal, hogy depolitizálják a kiválasztási folyamatot és megerősítsék a bírói testület függetlenségét. A tárgyaláson azt állították, hogy valamely nemzetközi bíróságon töltött bírósági szolgálat nem feleltethető meg a nemzeti bírósági szolgálatnak a bíróságok függetlensége szempontjából. Varga Zs. András személye vonatkozásában minden eddigi és korábbi állításukkal szembementek. Az elnökjelölt ezek szerint bírói múlt nélkül is alkalmas lehet, és esetében nem szempont a bírói függetlenség biztosítása. Baka András nemzetközi bíróként viszont nem volt megfelelő - legalábbis a bírósági függetlenség szempontjából.
Mindez annak tükrében nyer fontosságot, hogy ha valaki azt érzi, más kegyelméből és nem a saját szakmai teljesítménye alapján lett vezető, annál nagyobb a veszélye annak, hogy ő is önkényes döntéseket hoz, vagy úgy gondolja, hogy ki kell találnia a felsőbb elvárásokat. Különösen azon a fókuszon keresztül nézve, hogy Varga Zs. András az Alkotmánybíróságon is a tét nélküli ügyekben, nagyritkán egy-egy különvéleménnyel próbálta meg demonstrálni alkotmánybírói létezésük értelmét. Ami nem nagyon sikerült neki.
Annyira nem, hogy még az alkotmánybírói talárra sem volt jogszerűen jogosult. Ugyanis a megválasztásakor fennállt dékáni tisztségével ez összeférhetetlen volt. Varga Zs. András ezt azzal kerülte meg, hogy – állítása szerint - a dékáni tisztséghez kapcsolódó feladatokat nem látta el, erre tekintettel e tisztségéért anyagi ellenszolgáltatást egyáltalán nem kapott. De ettől még ő volt a dékán. Vagyis trükközéssel vált alkotmánybíróvá.
De most a hatalom biztosra ment, személyre szólóan törvényt alkotott arról, hogy legfőbb bíró lehessen. Csakhogy a hatalom általi szerencsenmosdatástól még nem fog alkalmassá válni.
Ferincz Jenő "paragrafus"