A képviselő úr marhaságokat kérdez – rivallt rá az ellenzéki pártok egyik legfelkészültebb tagjára a nemzeti vagyonkezelés tárca nélküli minisztere, és szavainak az is súlyt adhatott, hogy a tekintélyes Forbes magazin 2019-ben a legbefolyásosabb magyarországi nőnek választotta meg a közéletben. (Ami nem kis teljesítmény, hiszen ez a cím előtte négy esztendeig a miniszterelnök feleségéé volt.)
Bártfai-Mager Andreát - akit nyugodtan tekinthetünk a negyedik Orbán-kormány nyilvános szereplésektől legbetegesebben viszolygó tagjának, hiszen a parlamentben is a 80. életévéhez közeledő államtitkára áll helyette a kínos kérdések kereszttűzében - az hozta ki a béketűrésből: egy szocialista képviselő túlzottnak tartotta, hogy a Fideszhez közelállók egyike-másika halmozza az állami cégeknél betöltött igazgatósági és felügyelő bizottsági tagságokat, elnökségeket. Az Országgyűlés költségvetési bizottsági ülésén az éves meghallgatására megjelent miniszter természetesen nem tudta letagadni a cégbírósági bejegyzésekben is rögzített tényeket - „mentségül” csak azt tudta megemlíteni, hogy a vezető funkciók után kifizethető tiszteletdíjak száma limitálva van.
Bártfai-Mager Andrea, úgy is mint a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának egykori tagja, Matolcsy György elnök hűséges tanítványaként az OTP konkurensének szánt - évek óta megalakulni képtelen – magyar nemzeti bankholding (Budapest Bank + MKB Bank + takarékszövetkezetek) szükségessége mellett azzal érvelt, hogy nekünk, magyaroknak 5-6 bank bőven elég, mégpedig a gyakorlatban eléggé nehezen értelmezhető méretgazdaságosság jegyében. S ennek kapcsán azt a marhaságot (pardon: képtelenséget) állította, hogy a kis számú bank növeli a versenyképességet.
Csak bízni lehet abban, hogy az állami vagyon magabiztosan megnyilatkozó legfőbb őre a bankszektor szereplőinek számát nem olyan módon kívánja mérsékelni, mint ami az Államadósság Kezelő Központ egykori vezetőjének tulajdonában volt Széchenyi Bankkal történt. A bankban 2013-ban 3 milliárd forintért 49 százalékos tulajdont vásárolt a magyar állam, hogy alig egy év múlva az MNB, felügyeleti jogkörében eljárva kimondja: „az intézmény működése tarthatatlanná vált.” Az okokról majd a bíróság mond ítéletet, mert a tulajdonos ellen idén vádat emeltek. (A pénzintézet bukását megakadályozni nem tudó állami feltőkésítés – még miniszter korában – Matolcsy György ötlete volt.)
A közel 18 ezer milliárd forintos, nemzeti vagyonként kezelt portfólióhoz képest akár bagatellnek is tekinthető a már eddig is sok vihart megélt Liget projekt, amelyről sok minden elmondható, de az, hogy a megvalósuló beruházásoknak jó gazdája lenne az állam, aligha. Az amúgy is vitatott pénzköltés 120 milliárd forintról indult, s ez idő szerint 230 milliárd forintnál tart, melyből kimagaslik a még el sem kezdett Magyar Nemzeti Galéria 26 milliárd forintról 72 milliárdra felkúszott kiadási tétele. A miniszter arról hallgatott, hol van a határ. A Városliget kapcsán aligha képzavar: ez a csillagos ég!