Csak tavaly 1087 milliárd forintnyi adót engedett el különböző kedvezmények formájában az állam, így 2019 volt az első év amikor ez az összeg túllépte az ezer milliárdot – derül ki a parlament előtt fekvő 2019-es költségvetés elszámolásából. Társasági adóból (tao) tavaly alig 303 milliárd forint folyt be a kincstárba, ezzel szemben az összes igénybe vett adókedvezmény 244 milliárd forint volt. Más szóval és kis túlzással a kormány lassan minden második adóforintot kint hagy a gazdaságban abból, amit a cégeknek a nyereségük után kellene befizetniük. A be nem szedett társasági adón belül a legnagyobb tétel a sportegyesületek támogatásra fordított társaságiadó-kedvezmény volt a maga 146 milliárd forintjával, amely a legnagyobb ilyen célú kifizetés volt a sporttao bevezetése óta.
A társasági adóból 2019-et megelőző évben valamivel több, mint 128 milliárd forint ment a sportegyesületeknek,
A sport tao-támogatás 2011-es bevezetése óta összesen 747 milliárd forint került az egyesületekhez az államkasza helyett. A sportao súlya folyamatosan nőtt az adókedvezményeken belül: 2012-ben még csak az átengedett bevételek hét százaléka ment erre a célra, tavaly már az összes adókedvezmény 13,5 százalékát kapták meg az egyesületek.
Az elmúlt években már nemcsak a társasági adók, de a bankok által befizetett különadó egy részéből is lehet az államkassza helyett sportegyesületeket dotálni: a pénzintézetek tavaly majd 13 milliárd forintnyi adóval járultak hozzá a kiemelt sportágak támogatásához, így a sportegyesületek csak tavaly a különféle adókból több mint 159 milliárd forintos támogatáshoz jutottak. A koronavírus-járvány az adózást, így a sportegyesületek támogatását is alaposan átalakítja, ugyanis a cégek nyeresége az idei bezárások, a termelés szüneteltetése, visszaesése miatt jelentősen csökken, emiatt az idei adóból a tavalyinál lényegesen kevesebb jut majd a sportegyesületeknek is.
Az adókedvezmények az állami bevételek újraelosztásának egyik eleme, amely egyben értékválasztás is, hogy a kormány mely területek támogatását tartja fontosnak. A társasági adókedvezményeken belül a látványcsapatsportoknak jutó rész messze a legnagyobb súlyú. A színházi taózást a kormány épp tavaly szüntette meg és alakította át költségvetési támogatássá, a filmprodukciók pedig 4,9 milliárd forintot kaptak a tao-ból.
A társasági adózáson belül elvileg azon adókedvezményeknek kellene kiemelkedniük, amely a cégek, és így a nemzetgazdaság jövedelmezőségét hosszútávon növelik: ilyen például a fejlesztésekre adott adókedvezmény, ám erre a célra alig 30 milliárdot tudtak a cégek igénybe venni, igaz a kutatási költségekre hivatkozva további 23 milliárd forintnyi adót még leírhattak a cégek. Ezen felül a kis- és közepes vállalkozások még 23 milliárd forintnyi adóalap-kedvezménnyel élhettek, s ezzel ki is fújt a cégeket valóban támogató társasági adókedvezmények sora.
Míg a társasági adó esetében 244 milliárd forintról mondott le az állam, a családi-adókedvezményeket nézve lényegesen nagyobb összegről beszélhetünk: csak tavaly 291 milliárd forintnyi családi személyi adókedvezmény és 44 milliárd forintnyi családi járulékkedvezményt kaptak a családok, így az ő bevételi többletük összesen 335 milliárd forintra rúgott. Mindeközben családi pótlékra 310 milliárd forintot fordított a költségvetés, vagyis a családi adókedvezmény ma már sokkal fontosabb a támogatási formák között, mint a generálisan járó juttatás.
A zárszámadási adatok szerint a háztartások, vagyis a magánemberek még az illetékeken keresztül élhettek jelentősebb adóelengedéssel: tavaly összesen 127 milliárd forintnyi illeték beszedésről mondott le az állam, ebből szorosan a családok támogatása csaknem 92 milliárd forintot tett ki. Ennek nagyobbik része a lakásvárlással kapcsolatos illeték – valójában egyfajta vagyonadó – elengedése volt, ezen az ágon csak tavaly 57 milliárd forint maradt a családoknál, míg az örökösödési illeték kvázi eltörlése, vagyis nulla kulcsa, további 34 milliárd forinttal növelte a háztartások jövedelmét, illetve vagyonát.
