A vállalkozói felmérésekben az első öt problémafelvetés között mindig ott van a kiszámíthatóság hiánya. Mint mondják, mindegy, hogy magas vagy alacsony például egy adótétel, de ne ugráljon évről-évre, mert így lehetetlen tervezni, árazni. A kormányok e kéréseket rendszerint figyelmen kívül hagyják, és kényük-kedvük szerint rángatják a gazdasági szabályozókat.
Tipikus példa erre a lakásáfa újabb zuhanása. Látva, hogy sehogy sem akar elegendő új lakás épülni a családpolitikai kedvezmények ellenére sem, 2016-tól olcsóbbá tették az otthonokhoz jutást a vásárlóknak azzal, hogy 27-ről 5 százalékra mérsékelték az áfát. Egy ötvenmilliós lakásnál ez majd 11 millió megtakarítás, nem csoda, hogy kedvet kaptak a építők és építtetők, és három év alatt háromszorosára nőtt az átadott lakások száma. A 2019 végéig meghirdetett alacsonyabb áfát megszokták a cégek és a vásárlók is, így az építők szakmai szervezetei igyekeztek meggyőzni a kormányt, ne vezesse ki, mert nagy törés lesz.
A kormány nem hallgatott a szóra, így idén már nem lehetett kedvezményes áfájú projektet indítani. Az épülő lakások száma zuhanni kezdett, a csúcsrajáratott építőanyag-gyártás és építő-kapacitás kezdett ismét munka nélkül maradni, ráadásul jött a válság, és a választási év is közeleg. Mindezek következtében a kormány visszakozott, így ismét lesz öt százalékos újlakás áfa 2022 végéig, és más kedvezményeket is belengetett, azaz kezdődhet megint a rángatás. És mert a rozsdaövezetek lakásprogramjára már korábban az öt százalékos lakásáfával csábították a reménybéli befektetőket, nekik a hírek szerint ezt nullára viszik le, hogy megmaradjon a érdeklődés.
Az építési vállalkozók már elvesztették minden reményüket a kiszámíthatóságra, így a hirdetéseik is módosultak: újlakást kínálunk, ára 40 millió forint + a mindenkori áfa.