Mostanság igencsak rájár a rúd Franciaországra. Egy hete az esőzések következtében sárlavina zúdult több településre a délkeleti Alpes-Maritimes megyében. A gyönyörű természeti adottságairól ismert területen óriási anyagi kár keletkezett, több út, híd is megsemmisült, helyenként megszűnt a víz- és az áramszolgáltatás. Emmanuel Macron szerdán személyesen próbált meg lelket önteni a helyiekbe, 100 millió eurós gyorssegélyt bocsátott a bajba jutottak rendelkezésére.
Ez azonban csak az egyik gond. A másik, hogy képtelenek megfékezni a vírust. Hiába a kemény intézkedések – Párizsban és több városban már augusztus óta a szabadban is kötelező a maszk viselése -, hiába korlátozták a vendéglátóhelyek nyitvatartását, és szigorították működésük feltételeit a francia fővárosban, a napi fertőzések száma már megközelíti a 20 ezret. A pozitív tesztek aránya több, mint 9 százalék. Ez annak fényében különösen aggasztó, hogy országban igen magas a mintavételek száma. Nem meglepő módon Párizs és körzete ismét a legveszélyeztetettebbek tartozik, a fővárosban 100 ezer főre 270 fertőzött jut, ez a szám azonban folyamatosan emelkedik. A súlyos helyzetbe került városok közé tartozik Lille (100 ezer fertőzöttre 308 beteg), Grenoble (280) és St. Étienne (307), e településeken már 30 százalékos az intenzívágyak kihasználtsága. Lille-ben ráadásul a fertőzöttek 90 százaléka 65 év feletti.
Emmanuel Macron csütörtökön este, a két nagy televíziónak, a TF1-nek és a France 2-nek Saint-Martin-Vésubie-ben (a természeti katasztrófa által sújtott Alpes-Maritimes megyében található) adott interjújában elmondta, további korlátozásokat vezetnek be. „A vírus néhány hét óta ismét gyorsabban fertőz” – fejtette ki. Olivier Véran egészségügyi miniszter tegnap újabb korlátozásokat jelentett be.
A gond az, hogy a járvány már nem csak a városokban terjed, hanem számos gócpont alakult ki a vidéki településeken, vagyis a Covid-19 terjedése lényegé ben megállíthatatlanná vált. Bár a fertőzöttek átlagéletkora alacsonyabb, mint tavasszal, s az idősotthonokra jobban próbálnak ügyelni, mint márciusban, vagy áprilisban, az adatok azt mutatják, hogy a megbetegedettek átlagéletkora folyamatosan emelkedik.
A fővárosban és régiójában az intenzívágyak 40 százalékara jut beteg. Több párizsi kórházban kényszerültek fontos műtétek elhalasztására. Jean-Francois Timsit, a párizsi Bichat-Claude-Bernard kórház intenzív osztályát vezető főorvos közölte, ismét háborús helyzet alakult ki, pedig azt remélték, hogy már nem térnek vissza az első hullám idején tapasztalt állapotok
A Pasteur Intézet szakértői figyelmeztetnek arra, ha a megbetegedések aránya a jelenlegihez hasonló mértékben emelkedik, akkor a legsúlyosabban érintett régiókban az egészségügyi intézmények november elejére érik el teljesítőképességük határát.
Az első hullám idején a francia lapok némi irigykedéssel szemlélték, hogy miközben Franciaországban a járvány nyomán drámai mértékben emelkedett a halálos áldozatok száma, Németország képes volt a Covid-19 megfékezésére. A jelenséget önkritikával is szemlélték, úgy vélték, összefüggésben állhat a lazább francia életstílussal. Most azonban ez az elmélet is kezd megdőlni. Az ugyan nem állítható, hogy az ország polgárai lelkesen tartanák magukat a szigorú előírásokhoz, de kitartóan viselik a maszkot, rendszeresen fertőtlenítik a kezüket és Németországgal szemben nem alakult ki koronaellenes mozgalom. A második hullám első gócai, a keleti szomszédhoz hasonlóan, az iskolákban, diákotthonokban alakultak ki, ezután terjedt át a járvány a családtagokra, illetve a különféle vállalatok alkalmazottaira. Az azonban súlyos problémát jelent, hogy hiába a komoly tesztkapacitás, a mintavétel eredményére gyakran tíz napot kell várni.
Jean Castex kabinetje nemrégiben új stratégiát jelentett be, s a járvány elleni küzdelembe a régiókat is jobban be akarja vonni, sokhelyütt azonban arra panaszkodnak, hogy továbbra is Párizsból akarják irányítani ezt a küzdelmet, s a decentralizáció igen nehézkesen halad.
