Az államháztartás hiánya a második negyedévben a 986 milliárd forint volt, ami az alaposan lecsökkent GDP 9,1 százaléka – közölte a KSH. Az első negyedévben, amikor nem ütötte meg még teljes erejével a magyar gazdaságot a koronavírus-járvány, a hiány 233 milliárd forint volt. A második negyedévben az állami adóbevételek 288 milliárd forinttal, mintegy 5,5 százalékkal csökkentek, míg a kiadások 730 milliárd forinttal emelkedtek az elősző év azonos időszakához képest. Vagyis a járvány mind a két oldalról, de az első körben inkább a megugrott kiadásokon keresztül éreztette hatását: pénzbe került gazdasági védekezés, illetve az utólag meglehetősen vitaható egészségügyi eszközbeszerzések is. Ez utóbbiakra a magyar kormány az első félévben 520 milliárd forintot, a GDP 1,2 százalékát költötte, vagyis a kiadásnövekedés jelentős részét ez tette ki.
A Pénzügyminisztérium immár 3600 milliárd forintos éves hiányt vár idén - ami a GDP 7-9 százaléka éves szinten -, az eredetileg tervezett 371 milliárd forinttal szemben. Látva az első nyolchavi költségvetési folyamatokat valószínűleg nyolc százalék felett lesz az éves hiány, ám ez nagyban függ a attól a gazdaságélénkítő csomagtól, amit a kormány szeptember közepére ígért, ám még híre-hamva sincsen. Az első féléves többlethiány értelemszerűen az államadósságot növeli, ami a PM előrejelzése szerint tavaly év végi 66,3 százalékról a GDP 76-78 százalékára emelkedhet.
A magyar gazdaságot az uniós országok közül az átlagnál súlyosabban érintette a koronavírus járvány első hullámát követő gazdasági válság – ez részben a termelés szerkezetéből, illetve a nem megfelelő gazdaságpolitikából adódik. A magyar kormány a második negyedévben a teljes elzárás mellett döntött, ugyanis a magyar egészségügy nem lett volna képes kezelni egy elszabaduló vírus okozta megbetegedési hullámot.
A feltételezés nem meglepő, ugyanis a magyar állam költi az egyik legkevesebb pénz az egészségügyre: tavaly az akkori GDP alig négy százaléka jutott erre a célra – derül ki a parlament elé benyújtott 2019-es zárszámadási törvényjavaslatból. 2019-ben a magyar adófizetők pénzéből 1915 milliárd forint jutott erre a célra, ami ugyan 129 milliárd forinttal több, mint 2018-ban, ám a GDP arányos kiadás 0,1 százalékkal csökkent. Hasonló sorsra jutott az oktatás is: míg 2018-ban a bruttó hazai termék 5,2 százalékát költötte a kormány az ágazatra, tavaly már csak 4,9 százalék volt a GDP arányos kiadás. A forintban kifejezett, nominális összeg itt is nőtt egy százalékkal, ám a növekedés nem érte el sem az inflációt, sem a GDP-növekedés mértékét.
A zárszámadási törvényből kiderül az is, hogy 2019-ben a megtermelt javak 45,2 százalékát költötte el az állam, ami 0,2 százalékpontos csökkenés az előző évhez mérten, vagyis a gazdasági növekedést kihasználva a kormány nagyon szerény mértékben, de csökkentette az állami újraelosztás mértékét. Míg a kormány elsősorban az oktatáson és az egészségügyön – vagyis a jóléti kiadásokon - spórolt, az állami bürokrácia működésre szánt összeg viszont a GDP 5,6 százalékáról 5,9 százalékára nőtt, illetve a a rendőrség valamint a honvédség támogatására is több jutott. A honvédelmi kiadások a GDP 0,8 százalékáról egy százalékra emelkedettek, ennek ellenére még mindig nagyon messze vagyunk a NATO által elvárt két százaléktól. Nőttek a lakástámogatásokra és általában a gazdasági cégeknek adott támogatások, csökkenésről számolt be viszont a kormány a szórakoztató, kulturális, egyházi kiadások során, erre a GDP 2,6 százalékát fordították.
A 2019-es zárszámadási törvényből is kiderül, hogy a kormány a magyar gazdaságot nem a megfelelő módon készítette fel az előre nem látható Covid-19-válságra, hisz az állami működési kiadások emelkedtek, ám az egészségügyi, oktatási kiadások csökkentek. A cégek és általában a gazdaság támogatása ugyan nőtt, ám ez is kevés volt ahhoz, hogy érdemben fékezze a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági visszaesést.
Az állami támogatási rendszerben irányváltást szorgalmazott – ezektől a számoktól függetlenül –, Varga Mihály egy múlt heti konferencián elhangzott beszédében: a pénzügyminiszter szerint felül kell vizsgálni a kormány eddigi támogatási politikáját, amely erőteljesen az autóipari beruházásokra koncentrált. A miniszter szerint a olyan innovatív ágazatokba kell fektetni, mint például az egészségipar. Ennek jeleként a kormány a kormány júliusban úgy döntött, hogy ötvenmilliárd forintos kerettel támogatási programot indít a hazai egészségipar megerősítésére, az egészségügyi gyártókapacitások fejlesztésére – mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter tegnap három céggel 2,7 milliárd forintos támogatásról írt alá szerződést, amiből összesen 4,2 milliárd forintos beruházást valósítanak meg, vagyis a támogatási intenzitás meghaladja hatvan százalékot.
