Huszonhat EU-tagállam illetékeseihez juttattak el a bolgár hatóságok egy különös iratot, amelyet „magyarázó memorandumnak” neveztek. A dokumentum Észak-Macedónia csatlakozási tárgyalásaival van összefüggésben, a bolgár kormány hosszasan taglalja a macedón államiság, nemzettudat és nyelv eredetét. Megállapítják, hogy az a Komintern terve alapján jött létre, és Joszip Broz Tito egykori jugoszláv vezető, illetve a jugoszláv kommunisták konstrukciója. Bulgária azzal fenyeget, hogy megvétózza Észak-Macedónia csatlakozását az EU-hoz, amennyiben az ezzel kapcsolatos tárgyalásokon a „macedón nyelv” kifejezést használják, Szófia szerint csak az „Észak-Macedóniában hivatalosan használt nyelv" kombináció elfogadható. Azt is követelik, hogy Szkopje hagyjon fel a Bulgáriában élő macedón kisebbség emlegetésével.
Zoran Zaev észak-macedóniai miniszterelnök kijelentette, hogy a macedón nemzeti identitás és nyelv nem lehet vitatéma, a történelemről, a történelem közös szereplőiről viszont lehet eszmét cserélni.
A két állam három éve írt alá jószomszédsági egyezményt. Bulgária többször kifejtette, hogy támogatja Észak-Macedónia csatlakozását az EU-hoz, akárcsak korábban a NATO-hoz. Tavasszal azonban olyan kormánynyilatkozatot közöltek, amely arra utalt, hogy megalázó politikai feltételeket támasztanának a szkopjei kormánynak. Korábban Zaevnek sikerült megállapodnia az előző görög kormányfővel, s Athénban elfogadták az ország nevének kiegészítését. Ezzel deklarálták, hogy nem pályáznak a görög Macedónia tartományra. Szkopjénak arról is le kellett mondania, hogy történelmi gyökereit az antik Makedóniához, Nagy Sándor birodalmához kösse.
A bolgár kormány most hasonló játékba kezdett. Ami az EU-tagokhoz küldött memorandumban áll gyakorlatilag azt jelenti: a macedón identitás „hamis”, a macedón nyelv pedig a bolgár változata. A bolgárok azt szeretnék, ha a macedónok elismernék, hogy a két népnek egészen 1945-ig közös és azonos a történelme.
Tom Kamusella, a skóciai St. Andrews Egyetem professzora, a nyelvpolitika brit-lengyel kutatója szerint „az ügynek semmi köze a nyelvtudományhoz. Kelet-Európában az a nyelv, amit az etnikai nacionalisták annak nyilvánítanak. Nincs általánosan elfogadott tudományos definíció arra, hogy mi a nyelv és mi a nyelvjárás, ahogyan a nemzet fogalmának sincs tudományos definíciója. Senki nem vitatja el, hogy van kínai nyelv, miközben az egyes kínai nyelvjárások annyira különböznek egymástól, mint a francia és a német" - nyilatkozta lapunknak.
Kamusella szerint a nyelv és nyelvjárás közötti különbségtétel politikai aktus. A történelmi örökségért, hősök nemzeti azonosságáért folytatott háborúskodás is hasonló eset. Elég utalni a délszláv háborúk történelmi és nyelvi tartalmára, vagy az ukrajnai konfliktusra, amelynek szintén nagyon sok ilyen eleme van.
Bulgáriában Bojko Boriszov miniszterelnök koalícióban kormányoz a magukat Egyesült Honfiaknak nevező jobboldali-nacionalistákkal. Ezek súlya megnőtt, amióta a felháborodott polgárok utcai tüntetéseken követelik a korrupcióval vádolt Boriszov távozását. A "patrióták" most elővették a maguk vesszőparipáit, s követelik, hogy a kormány azonosuljon a szélsőjobb programjával. Ennek jele a memorandum is.
