Csaknem két éve történt, hogy szaúdi ügynökök megkínozták, meggyilkolták és feldarabolták Dzsamál Hasogdzsi disszidens szaúdi újságírót hazája isztambuli főkonzulátusán, ám a brutális merénylettel sem tudták megakadályozni azt, hogy megvalósuljon a disszidens újságíró álma. A Washington Post publicistája egy olyan civil szervezet létrehozásán munkálkodott, amelynek kitűzött célja a demokrácia terjesztése az arab világban. 2018 nyarán alapította meg a “Demokráciát az Arab Világnak Most” (DAWN) nevű non-profit szervezetet az Egyesült Államokban, de váratlan halála miatt a barátainak és kollégáinak csak mostanra sikerült a gyakorlatban is beindítani a projektet.
A DAWN a tervek szerint jogvédő csoportokhoz hasonlóan dokumentálni fogja az arab világban elkövetett jogsértéseket és leleplezi azok felelőseit, de ezenfelül a térségről szóló tanulmányokat és publicisztikákat is közzétesz, valamint platformot biztosít a demokráciapárti arab disszidensek véleményének. A washingtoni székhelyű szervezet létrehoz egy úgynevezett Hasogdzsi-indexet, amellyel nyomon követi, hogy mely külföldi hatalmak támogatják és melyek ássák alá a demokráciát illetve a jogokat egy-egy országban.
A DAWN főigazgatója, a Human Rights Watch-ból átigazolt Sarah Leah Whitson a szervezet bemutatóján arról beszélt, hogy az Egyesült Államok politikája nem előmozdítja, hanem kifejezetten rontja az emberi jogok helyzetét a Közel-Keleten. A DAWN ezért eleinte Washington három legfontosabb térségbeli szövetségesére, az Egyesült Arab Emírségekre, Egyiptomra és Szaúd-Arábiára fog összpontosítani, de később tovább bővítik a figyelt országok körét.
A szervezet honlapján már több írást is közzétettek, az egyik éppen a Hasogdzsi-gyilkosság tanulságairól boncolgatja és jól tükrözi a szervezet hitvallását is. A publicisztika szerint az Egyesült Államok közel-keleti politikája helytelen feltételezéseken alapul, a legsúlyosabb tévedés a “tekintélyelvű stabilitás” mítoszába vetett hit. “E meggyőződés szerint a Közel-Kelet önkényurai megvédhetik az amerikai érdekeket azáltal, hogy rákényszerítik a politikai és társadalmi rendet a jogaiktól megfosztott állampolgárokra. Az igazság azonban ennek éppen az ellenkezője: a tekintélyelvű rezsimek a regionális instabilitás legnagyobb forrásai, mind hatalmuk természetét, mind pedig politikájukat illetően” - fogalmaz Nader Hashemi iráni-kanadai elemző, aki arra következtetésre jut, hogy az elnyomás támogatása megbosszulja magát. Tézise alátámasztására felidézi 1979-es iráni forradalmat, amelyben a Nyugat-barát sahot megbuktatták és az ország vezetését a konzervatív, iszlamista Homenei ajatollah vette át. Az elemző úgy véli: a társadalmi mutatók alapján elkerülhetetlen, hogy a térség népei előbb-utóbb fellázadjanak, ebből adódóan szükséges lenne újragondolni az önkényurak támogatásán alapuló amerikai külpolitikát.
