Liszka József: Töredékek az identitásról

2004-ben tudatában voltam annak, hogy az ominózus népszavazás kérdésfelvetése mily galádul álságos, milyen ördögi észjárással kifundált csapda, és csak azért adtam hálát a Teremtőnek, hogy nekem a kérdésben nem kell állást foglalnom. 

Töredékek a „nemzeti minimumról” – Itt egyszerű sakkfigurának nézik a határon túli magyarokat, akiket ide-oda lehet tologatni

Amikor én jártam egyetemre Budapesten – régen volt, az 1970-es évek második felében –, nem tapasztaltam ezt meg, de a rendszerváltás után mindhárom fiam tanult hosszabb-rövidebb ideig Magyarországon (Budapest, Székesfehérvár és Győr), s mindhárom arról számolt be, a magyarországiak nem fogadták be a határon túli magyarokat, őket folyamatosan letótozták, ami abban az esetben is minimálisan barátságtalan gesztus lett volna, ha történetesen valóban szlovákok lennének. Csakhogy ők magyarok. Szlovákiai magyarok. 

Alternatív őstörténet

Az identitásháborút is elveszítik

Az európaiak nagy családját választották az ukrajnai oroszok, nem akarnak azon nagy közösséghez tartozni, amelynek szabályait Vlagyimir Putyin alakítja. 

Szófiából nézve nincs macedón nyelv

Csúnyán bakot lőtt az EU, amikor nem vette figyelembe a nemzeti identitást

Nemzeti füzeteket osztanak az iskolásoknak

A tíz darab, hazafias gyerekrajzokkal díszített füzetet tartalmazó csomagokat a XVIII. kerület általános iskoláinak diákjai kapják, összesen mintegy 8700-an.

Leszámolni a téveszmékkel

Integráció és irodalom

Irodalmunk hosszú évszázadok óta szolgálja a magyarságot, bátran állíthatom, hogy ebben a tekintetben a legfontosabb (ha nem a legfontosabb) közösségi intézmények közé tartozik. Különösen nehéz történelmi időkben van ez így, midőn a közhatalmi intézmények, a politikai rendszer nem képesek őszintén és hatékonyan vállalni ezt a közösségi küldetést és szolgálatot.