Cikkünket a közbeszerzési értesítő adataira alapozva készítettük el.
A magyar önkormányzatok számítanak az állam után a legnagyobb megrendelőnek: 2018-ban 620 milliárd forint körüli összeget költöttek különféle beruházásokra és a felújításokra. Erre jönnek rá az uniós támogatások, amelyek javát természetesen a kormány költi el, de azért a következő ciklusra remélt 61 milliárd eurónyi (20 ezer milliárd forintnyi) forrásból jelentős rész juthat helyi szintekre is.
A KSH adatai szerint az önkormányzatok költségvetési bevételei 2018-ban meghaladták a 3000 milliárd forintot. Ennek több mint felét az állami támogatások tették ki, a saját bevételek közül a helyi iparűzési adó és a gépjárműadó jelentette a két legnagyobb tételt, és még mindig maradt elég eladni való ingatlan is, amelyből szintén tízmilliárdok folynak be évente. A bevétel javát természetesen a működésre fordítják, de az önkormányzatok ezzel együtt is meghatározó szereplői a hazai gazdaságnak.
Elfoglalásuk tehát nem csupán politikai tett, hanem gazdasági érdek is. Ugyanakkor hiába hozott sok helyen változást a tavalyi választás, a fővárosban a korábbi szerződések – legyen az parkfenntartás, szemétszállítási társulás, közétkeztetés vagy útfelújítás – az esetek többségében tovább élnek.
A kontraktusokat – legalábbis az 5 milliónál nagyobb értékű megbízásoknál – közbeszerzési eljárásokon kiválasztott cégekkel kötik az önkormányzatok. A beszállítók, partnerek köre ennek ellenére meglehetősen szűk, nagyon sok a visszatérő vagy folyamatosan jelenlévő cég. De olyan is akad, amellyel évtizedes szerződést írnak alá a polgármesterek. Így például a XVI., a XXI. és a XXII. kerületet 15, illetve 20 évre kötötte magát a Publimonthoz: a helyi ellenzék szerint meglehetősen olcsón engedtek át közterületet, illetve reklámbevételeket a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cégnek, amely milliárdokat kaszál az üzleten.
Az Mfor gazdasági szakportál tavalyi – a Korrupciókutató Központ adatbázisából, a Közbeszerzési Értesítő hirdetményeiből, valamint a fővárosi cégek közzétett szerződéseiből kirajzolódó – fővárosi közbeszerzési térképe szerint a toplistások így, vagy úgy kapcsolódnak a kormány gazdasági holdudvarához. Az előző, Tarlós István-féle városvezetés kétszer is nekifutott az önkormányzati cégek „megtisztításának”, mindkét alkalommal elbuktak. Aligha tagadható, hogy a Fidesz-közeli cégek már jó ideje betették a lábukat a fővárosba.
A Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat rögtön az elején odacsapott, több cégvezetőt (FKF, BGYH, Főkert, Főtáv) is menesztett kétes szerződések és közbeszerzések okán. Az első rendeletek között fogadták el az antikorrupciós „Ez a minimum!” programot, amelyhez azután több ellenzékivé avanzsált önkormányzat is csatlakozott. Bár néhány közülük ennek ellenére erősen vitatott kontraktusokat kötött. Az új zuglói önkormányzat például a fideszes kötődésű C-Ware Kft.-től vett 76 parkolóautomatát, amiket szintén ez a cég fog üzemeltetni. Horváth Csaba (MSZP) polgármester szerint kényszerpályán mozogtak, a kiírt közbeszerzésen már nem lehetett változtatni.
A fővárosnak sem sikerült túljutni az első szakaszon: a közbeszerzési eljárások felmérésén, a meglévő szerződések felülvizsgálatán. Garancsi István cége tovább építhette a Biodómot, bár közben többször is árat emelt. De nem nyúlnak például a Mészáros-birodalomhoz tartozó Hungarikum Biztosítási Alkusszal kötött határozatlan idejű szerződésekhez sem. Az alkuszt a biztosítók fizetik, ennek mértékét a főváros nem ismeri. De elégedettek, mivel a Népszavának küldött válaszuk szerint az első negyedévben a biztosítási portfólió részletes áttekintése alapján és az alkusszal folytatott tárgyalások után jelentős díjcsökkentést tudtak elérni.
Józsefváros viszont szerződést bontott a Mészáros-féle alkuszcéggel. Mint ahogy korábban érvénytelennek mondta ki az erősen túlárazott menzaszerződést is – még a szokatlanul magas közigazgatási bírság sem tudta megingatni az önkormányzatot. Ahogy Pikó András polgármester mondta a Népszavának: „Józsefvárosra évekkel ezelőtt rácuppant egy közpénzleszívó Fidesz-polip, amelynek a csápjait most egyesével kell felrángatni”. S rángatják is rendesen. A főváros kezdeti lendülete viszont látszólag alábbhagyott, mint ahogy az ellenzéki vezetésű kerületek többségében sem törik össze magukat azért, hogy megszabaduljanak a problémás szerződésektől. A NER-polip a tavalyi helyhatósági választás után is szorításában tartja a budapesti önkormányzatokat.
A kör ötszögesítése
Bár az önkormányzatok gazdálkodását számos törvény szabályozza, ha kell, a helyhatóságok igen kreatívak tudnak lenni, esetenként meghökkentő közbeszerzési performanszokat adnak elő. Főként a nagyobb városok és különösen Budapest önkormányzatai. Mindjárt itt van példaként a XII. kerület, amely szeptember elején úgy rendelt meg 14 milliárd forintért tájépítési, kertészeti, környezetrendezési és parképítési munkákat a Penta Általános Építőipari Kft-től, hogy eredetileg csak 6 milliárdot szánt erre a feladatra. Az még meglepőbb, hogy a nagy értékű tenderen nem tolongtak a cégek. Egyedül a Penta jelentkezett a hegyvidéki önkormányzat felhívására.
Véletlenek persze ritkán akadnak egy ekkora megrendelés körül. A Penta az elmúlt években a kerület szinte kizárólagos mélyépítő partnerévé avanzsált, ami meglehetősen jól jövedelmez. A cég 2016 óta megháromszorozta a nettó árbevételét, tavaly már 30 milliárd felett jártak. Ebben vaskos szeletet jelentett például a kerület tavalyi 763 milliós mélyépítési, játszótér-alakítási megrendelése.
A Penta Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején került be a fővárosi önkormányzati világ gazdasági vérkeringésébe a Belváros Főutcája program kivitelezői csapatának tagjaként. Azóta se esett ki a pikszisből, hiszen a Podmaniczky tér felújítását, valamint a Vörösmarty és a József Nádor tér kivitelezését is rájuk bízta a kerület összesen 5,3 milliárd forint értékben. De kaptak megrendelést az I., a III., a XV., a XVI. kerülettől és a fővárosi önkormányzat cégeitől is.
Pénzszivattyúk
Természetesen nem a Penta az egyetlen, amely több budapesti önkormányzattal is szerződik. A köztéri, illetve a utasvárókban található reklámfelületeket kezelő, egykoron Simicska Lájos érdekkörébe, ma Mészáros tulajdonában álló Publimont, valamint a francia tulajdonú JCDecaux Hungary Zrt. szintén számos kerülettel áll kapcsolatban. A szerződések jellemzően hosszú távúak, akad köztük 15 évre szóló is.
A 150 milliárdosra taksált hazai közétkeztetési piacot is szépen felosztották. A főszereplőnek számító Hungast Holding Zrt. például az ország kétharmadában szolgáltat, Budapesten pedig hét kerületben. Vetélytársa a Junior Holding, amely az V., a VI. a XXI. és a XXIII. kerületet látja el. A kosztpénz nem kevés: Csepel például 4,4 milliárd forintért rendel menzakaját. A cégek hátterében pedig felsejlik a NER két meghatározó szereplője: a fideszes politikus, Bánki Erik és a miniszterelnöki kommunikációs tanácsadóval, Habony Árpáddal jóban lévő Tombor András.
A menzapénz többszörösét dobják szét egymás között a hármas metró felújítását, a fővárosi csatornaépítéseket, és útfelújításokat végző cégek, amelyek az elmúlt tíz év állami megrendeléseiből is bőven hasítottak. A hatalmas összegű kontraktusok komoly politikai kockázatot jelentenek. A Swietelsky és a BKV csatája például könnyen megingathatja a főváros új ellenzéki városvezetését. Ha engednek a követelésnek, akkor valamit el kell hagyni, ha nem, akkor az új tender lebonyolítása miatt kifuthatnak az uniós költségvetési ciklusból, ami milliárdos veszteséget okozhat. Mindkettő súlyos politikai kockázat.
